A mennybe felvett Boldogasszonyt ünnepeljük augusztus 15-én. A Boldogságos Szűz Mária a mai ember számára is követendő példát adhat, hiszen hitével elnyerte Istentől származó dicsőségét.
A katolikus egyház augusztus 15-én ünnepli a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételének napját. Ezen a napon azt ünnepeljük, hogy Szűz Máriánál teljessé vált a hit útja: egész élete során hitt Istenben. Szűz Mária példája arra tanít, hogy az embernek testestül-lelkestül van végső célja, s ez a cél Istenben, Istennél van.
Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz mennybéli születésnapjáról. A Boldogságos Szűz Mária mennybevétele főünnep a Mária-ünnepek között. XII. Piusz pápa hirdette ki 1950-ben hittételként, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste romlást látott volna. Hazánkban Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának is nevezik. Szent István király ugyanis e napon, augusztus 15-én ajánlotta az országot a Szűzanya oltalmába, majd 1038-ban ugyanezen a napon hunyt el.
A krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta: a velencei származású püspök fehérvári beszédében nevezte Boldogasszonynak Máriát. Az Érdy-kódex szerint „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé."
Mivel a keresztény hagyományban Szűz Mária születését is megünneplik, így annak az ünnepnek a neve Kisboldogasszony lett, míg a Boldogságos Szűz mennybevétele a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezést kapta.
Fotók a máriagyűdi Nagyboldogasszony főbúcsúról itt és itt.
Fotó: Loósz Róbert
