Az idei év utolsó engesztelő napját tartotta a mohácsi plébánia december 29-én a Fogadalmi templomban. Az engesztelő nap célja, hogy hazánkért, népünkért együtt imádkozva, a hívek megemlékezzenek a mohácsi csatában elesettekről. Az egész napos szentségimádás során lehetőség volt egyéni imádságra és a különböző imacsoportok imaóráin való részvételre is.
Az esti szentmise meghívott szónoka Szép Attila püspöki irodaigazgató volt, aki a norvégiai magyarok körében tett karácsonyi szolgálata után érkezett Mohácsra. Beszédében kiemelte: „Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek! – ezt a vágyunkat akarjuk megerősíteni a mai nap során is. Hőssé elsősorban nem a csatában válunk. A forradalom, a csatatér megmutatja, hogy már hősök vagyunk-e, mert hőssé mindnyájan a hétköznapokban lehetünk, a sokszor elsőre jelentéktelennek tűnő pillanatokban."
A bibliai agg Simeon alakját állítva a hallgatóság elé hangsúlyozta, hogy egy imádságban leélt élet végén, ez az idős ember a Jézussal való találkozás erejében kész volt már mindenre. „Az idős Simeon és a gyermek Jézus találkozása arra késztet bennünket, hogy keressük mi is minden nap a Jézussal való találkozás lehetőségét a Szentírás olvasása során, a szentségimádás révén, vagy azokon a testvéreinken keresztül, akik ránk szorulnak. Ebben a karácsonyi ünnepkörben felelevenítjük, hogy Jézus gyermekként érkezik közénk, hogy mindenki magához tudja fogadni. Békét akar teremteni Isten és ember, valamint ember és ember között. Mi pedig Simeonhoz hasonlóan szolgáknak hívjuk magunkat, mert Isten az, aki jó végre viszi dolgainkat, kegyelmével ő egészíti ki azt a kevés jót, amit mi tudunk tenni."
A szentmise végén a hívek a ministránsokkal és a résztvevő papokkal együtt a templomkertbe vonultak, hogy gyertyagyújtással és imádsággal emlékezzenek meg a mohácsi csatában elesett hősökről.
