252-ben a szicíliai Catania városát az Etna kitörése fenyegette. A város riadt lakói akkor az egy évvel korábban elhunyt Ágota vértanú közbenjárását kérték, akinek fátyla csodálatos módon megállította a lávafolyamot. A vértanúnő tisztelete Cataniaban és az egész szigeten azóta is töretlen, ezekben a napokban pedig újra szükség van közbenjárására.

Ágota vértanúnő a szicíliai Palermo városában született. Néhány forrás a sziget másik nagy települését, Cataniat említi szülővárosként, abban viszont minden forrás egységes, hogy ez volt halálának helyszíne. Születésének időpontját nem ismerjük, csak haláláét, amely 250-ben következett be. Ezt az időszakot a Római Birodalom történetében a katonai anarchia időszakának nevezik, amelyet belülről a szétesés és káosz, kívülről az állandósuló fenyegetés jellemzett. Az egymással is harcoló légiók katonai vezetőiből erőszakos úton nevezték ki a császárokat. Az egyik ilyen katonacsászár a pannóniai születésű Decius, aki a válságból való kilábalás lehetőségét az ősi római hagyományokhoz való visszatérésben látta. Ennek vált áldozatává Szent Ágota.

s agathaAz előkelő családból származó szép és fiatal Ágotát, számottevő vagyonával együtt Catania város helytartója, Quintianus szemelte ki magának. Mivel a keresztény leány ellenállt, a helytartó egy Aphrodiszia nevű asszonyra bízta megtörését. Ágota elutasítását legendás elemekkel átszőtt vértanútörténetében olvashatjuk: „Ne is reménykedjetek abban, hogy eltérítettetek ettől a gondolkodásmódtól: rendíthetetlen szikla ugyanis az alapja ennek, maga Krisztus, akitől semmiképp sem szakíthattok el. Ne is fáradozzatok tehát, asszonyok, ezzel a fölösleges, hiábavaló dologgal: mert szavaitok és mesterkedéseitek úgy repülnek el mellettem, akár a madarak."

A kor keresztényeihez hasonlóan Ágotát is arra kényszerítették, hogy a római isteneknek áldozzon. Mivel megtagadta ezt, törvényszék elé idézték, és börtönbe zárták. Szörnyű kínzások sorával próbálták hitétől eltéríteni. A helytartó levágatta Ágota melleit. A bestiális cselekedetre a vértanúnő bátran felelt: „Te elvetemült, durva zsarnok! Nem szégyelled magad, hogy egy nővel ilyen dolgot művelsz? Hát nem emlőből jutottál hozzá annak idején magad is a tejhez, ámbár mit sem értél vele...?" Sebeit az éjszaka csöndjében őt a börtönben meglátogató Szent Péter és szolgája gyógyította meg. A csodás gyógyulás ellenére tovább folytatódott a kegyetlenségekkel teli eljárás Ágota ellen. Földi életének végét, és az Úrhoz való átköltözését maga kérte, amelyet február 5-én kapott meg. Sírjára egy sereg élén megjelenő, tündöklő ifjú márványtáblát helyezett el az alábbi felirattal: „Szent elme, önkéntes elhatározás: hódolat Istennek, megváltás a szülőföldnek." Halála első évfordulóján Cataniát védte meg a kitörő Etnától: a város lakói Szent Ágota sírjának leplét felmutatva térítették el a lávafolyamot, amely így nem érte el a település határát.

Szent Agota 600Szent Ágota védőszentje lett Catania városának, továbbá a pásztoroknak, takácsoknak, ércöntőknek, kohászoknak, bányászoknak és a mellbetegségben szenvedőknek. A pécsi székesegyház szentélyében, a mennyezeten megjelenő szentek északi sorában Ágotát félalakban láthatjuk. Baljában a vértanúság diadalát hirdető palmettát, jobbjában kínzásának egyik eszközét, a harapófogót láthatjuk. Más ábrázolásokon írótáblával, tálon elhelyezett levágott keblekkel, fáklyával vagy gyertyával, kenyérrel, égő házzal és egyszarvúval is ábrázolják. Szent Ágota tisztelete gyorsan elterjedt a keresztény világban. A középkori hagyományban a tűz ellen kérték segítségét. Ünnepnapján a sírfeliratát elvitték a templomba, hogy a pap megszentelje azt, majd a papirost a ház kapujára tűzték, hogy távol tartsa a tüzet. A 12. század óta szokás volt nevét a tűzvészt jelző harangra írni. Az újkorban Magyarország több vidékén kenyeret szenteltek ünnepén, amelyről úgy tartotta a néphagyomány, hogy védelmet nyújt a tűz ellen. A hiedelem Ágota napját tartotta alkalmasnak a házi férgek eltávolítására. Jászladányban és a délvidéki magyarok körében szokás volt e napon a ház és az ólak alapos körülsöprése. Az időjóslás szerint „ha Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja", vagyis ha Ágota napján fagy, akkor másnaptól enyhülni kezd az idő.

 

Irodalom:

Szent Ágota nagyvértanúnő vértanúsága. In: Vanyó László (szerk.): Vértanúakták és szenvedéstörténetek. Ókeresztény írók VII. 133-138. (fordította Orosz László)

2017 március
H K Sz Cs P Szo V
27 28 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Közelgő események

Papi rekollekció:
Mohács
2017. 04. 03. - 2017. 04. 04.
Referensek találkozója:
Mohács
2017. 04. 04. - 2017. 04. 04.
Könyvbemutató a Dóm Kőtárban | Echo simul una et quina: Tanulmányok a pécsi székesegyházról:
Pécs, Dóm Kőtár
2017. 04. 04. -
Virágvasárnap – ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2017. 04. 09. -
Virágvasárnapi Ifjúsági Passió:
Pécs, Tettye
2017. 04. 09. -

pe katolikusok

pe ministransok

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi