Május 9-én emlékeztek meg az 1944-ben Pécsről és Baranyából munkatáborba kényszerített zsidó családokról a Pécsi Zsidó Hitközség valamint a Szent Egyed Közösség tagjai. A mintegy ötvenfős emlékmenet a ferencesek templomától indult kedden este, és a Kossuth téren, a zsinagóga előtt tartott beszédekkel és megemlékezéssel zárult.
1944. május 8-án nyitották meg a pécsi gettót, ahova közel kétezer zsidó származású embert zsúfoltak össze. Július 4-én a környező falvak zsidó családjaival együtt munkatáborba hurcolták őket, ahonnan nagyon kevesen tértek vissza. Rájuk és a holokauszt borzalmaira emlékeztek a Pécsi Zsidó Hitközség és a Szent Egyed Közösség által szervezett menettel május 9-én Pécsett. A tizenharmadik éve megrendezett eseményen idén közel ötvenen vettek részt, a menet a Ferencesek templomától a zsinagógáig tartott.
A megemlékezésen Udvardy György pécsi megyéspüspök arra hívta fel a figyelmet, hogy a megemlékezés nem csupán a múltba tekint vissza, hanem arra is emlékeztet, hogy a jövőt bátor hozzáállással, körültekintő gondolkodással kell formálni. Felelősen pedig akkor lehet cselekedni, ha akár a saját biztonságunkat háttérbe szorítva tesszük a jót.
Nagy János, a pécsi Szent Egyed Közösség vezetője azt emelte ki, hogy az emlékezés, az emberségesség kultúrája legyőzi a közönyt és a kiábrándultságot, így lehet a múlt eseményeiből a jövőt építeni. A Szent Egyed Közösség különösen fontosnak tartja a történelmi tudat ápolását, a megemlékezés mellett pedig céljuk az érzékenység ébren tartása is – hogy hasonló dolgok többé ne fordulhassanak elő.
Schönberger András főrabbi szerint a holokausztot nem lehet megérteni. Ami történt, az emberi viselkedés, azaz gesztusok, szavak és tettek vezettek 6 millió ember megsemmisítéséhez.
Fotó: Szent Egyed Közösség
