A Püspöki Bíróság félévente szervez tagjainak személyes találkozót, amelyen a kérdéses ügyeket vitatják meg, és lehetőség van az egyértelmű álláspont megállapítására is.
A 2017. június 16-i ülésen jelen voltak a Püspöki Bíróság munkatársai, akik bírói, ügyészi, kötelékvédői, jegyzői, ügyhallgatói tisztséget töltenek be. A találkozón részt vett Udvardy György pécsi megyéspüspök is.
A mostani találkozó témája, a hagyományokhoz híven, egy házassági érvénytelenítési percím volt, a kényszer és a félelem hatására kötött házasságok érvényességének vizsgálata.
Az egyházi törvénykönyv erre vonatkozó előírása azt mondja ki, hogy „érvénytelen az a házasság, amelyet kényszer vagy súlyos, kívülről – akár nem is szándékosan – előidézett olyan félelem hatására kötöttek meg, amelytől, hogy az illető szabaduljon, kénytelen a házasságot választani."
A házasságkötés olyan jogügylet, amely szabadságot és felelősségtudatot követel meg a felektől. A kényszer és a félelem a házassághoz való jog szabad gyakorlását akadályozza. A belegyezés szabadságának megsértéséről van szó ebben az esetben. A szabadságot belső és külső tényezők is gátolhatják. Belső tényezők esetében a lelki, a mentális állapot kóros folyamatairól van szó, amelyek az illető személy lelkivilágában zavart, félelmet okoznak (pl. rögeszmék; fantáziálás; erős pszichés befolyásoltság), így teszik őt képtelenné a házassággal járó kötelezettségek vállalására. A külső tényezőkön olyan kívülről generált, akár az életet is veszélyeztető, fenyegető fizikai cselekedeteket értünk, amelyek komoly veszélyt jelentenek az illető személy számára, aki a veszélytől csak a házasság megkötésével tud megszabadulni, az egyedüli kiutat ebben látja (pl. megöléssel, megcsonkítással, öngyilkossággal történő fenyegetőzés; agresszió; szülői háztól való elűzés).
A kényszer és félelem címén érvénytelenített házasságok előfordulása a joggyakorlatban alacsony számú. Ennek oka, hogy az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a társadalom- és családszerkezet és az életfelfogás.
