November 6-án vasárnap 10 órakor püspöki szentmise volt Pogányban, amelynek végén a Szent Márton rajzpályázat eredményhirdetését is megtartották. A díjakat Udvardy György pécsi megyéspüspök adta át.
A pogányi közösség régi idők óta tartja a hitvalló püspök tiszteletét. Idén, Tours-i Szent Márton emlékévében a szombathelyi Szent Márton ereklye érkezett Pogányba tavasszal, ősszel pedig Szent Márton rajzpályázatot hirdettek. Az eredményhirdetést ünnepi szentmise keretében tartották meg.
Udvardy György megyéspüspök homíliájában elmondta:
„Keresztény hitünk alaptétele, hogy hisszük a feltámadást. Kimondatlanul is ott van bennünk, hogy az élet nem szűnik meg a halállal. Jézus tanítása egyértelművé teszi, hogy ez a vágy nem hamis vágy. Mit jelent hinni a feltámadásban? Lényegileg meghatározza földi életünk döntéseit is, már most. Akarom megismerni Jézus tanítását, és akarok szerinte élni! Ő erre biztat minket, amikor a megbocsátást kéri tőlünk, vagy a kiengesztelődésre buzdít bennünket. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha tényleg hisszük a feltámadást, és akarunk akár emberi természetünkkel ellenkező módon is jót tenni a másikkal, megbocsátani, vagy éppen bocsánatot kérni.
Jézus nem kíván tőlünk mást, mint amit ő megtett. Mert ő megbocsátó volt, mert ő az egységet akarta, mert ő elfogadta a rászoruló embert a maga gyengeségében, tudott nagylelkű lenni a bűnössel szemben, és tudott az igazsághoz ragaszkodni. Ezt kívánja tőlünk. Ennek látjuk kiváló példáját Szent Márton püspökben, akire a mai napon emlékezünk. Nem pusztán jót akart tenni, hanem Krisztus módján akart élni. Az irgalmas szeretet szentjeként gondolunk rá. Ő pogányként élte az életét. Felnőttként ismerte meg Krisztust. Mert megismerte, tudatosan készült arra, hogy hozzá kösse életét a keresztségben. Ezért látjuk, hogy megjelennek életében az irgalmasság cselekedetei. Püspöki szolgálatát is az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása által valósította meg: törődve az elesettekkel, a szegényekkel, bárkivel, aki szükséget szenved.
Nincs az a kevés, amit ne lehetne megosztani. Nincs az a figyelem, amellyel ne lehetne a másikhoz fordulni."
Fotó: Loósz Róbert
