A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnapi evangéliumi szakaszon való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!

„Szeretettel köszöntök mindenkit!

Jézus egy példabeszédet mond a mennyek országáról, amelyben a mennyek országát egy gazdaemberhez hasonlítja, aki kora reggel kiment a piactérre, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Jézus ezzel a példabeszéddel először is arra tanít bennünket, hogy Isten igazságos. Isten hűséges az Ő szavához. Amit mond, azt megcselekszi. Egységben van nála a szó a cselekedettel, hisz a megígért 1 dénár bért adja a munkásoknak. Isten az, aki a biztos pont a mi életünkben. Ő sohasem vezet félre. Őrá mindig számíthatunk, Őbenne mindig megbízhatunk. Őnála egységben van a szó a cselekedettel.

Továbbá Jézus ezzel a példabeszéddel arra is rávilágít, hogy Isten az, aki keresi az embert. Ez a gazda kimegy a nap különböző óráiban, hogy a piactéren található embereket felfogadja a szőlőjébe, így Isten is keres bennünket. Közelít hozzánk. Ahogy Ferenc pápa fogalmaz, Isten megteszi az első lépéseket az ember felé. Isten keresi az embert, mert szereti az embert. Benedek pápa így fogalmaz: a keresztény élet első sorban hívás. Isten az, aki megszólít, aki hív bennünket. Ő az, aki az első lépéseket megteszi. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy erre a hívó szóra szeretettel válaszoljunk. Rábízzuk magunkat Istenre.

Isten szeretete abban mutatkozik meg, hogy Ő előbb szeretett bennünket, mint mi Őt. Abban mutatkozik meg a szeretete, hogy Ő egyszülött Fiát adta értünk. És ez az örömhírünk, hogy Isten sohasem mond le az emberről. Mindig közelít hozzánk, mindig jön, hogy hívjon, hogy magához hívjon bennünket.

Végül Jézus e példabeszédben arra is tanít, hogy Isten irgalmas. Isten szereti az embert. Megesik a szíve azokon az embereket, akik délután 5 órakor is ott vannak a piactéren munka nélkül és őket is munkába hívja a gazda. Nekik is ugyanannyi pénzt ad, mint a korábban érkezőknek, hogy a családtagjaikat el tudják tartani. Isten irgalmas, együtt érez a szegény emberrel, együtt érez a szenvedő emberrel. Isten irgalma megmutatkozik az Ő együttérzésében.

Abban is megmutatkozik az Ő irgalma, hogy visszaadja az Ő méltóságukat ezeknek az embereknek. Hiszen azzal, hogy megbízza őket munkával, azzal, hogy feladatot ad nekik, méltóságukat adja vissza nekik. Ez a szőlőskert jelképezi az Egyházat és az egész világot. Az Egyházban mindenkire szükség van, az Egyházban mindenkinek van feladata és küldetése. Ugyanígy a világban is. Isten meghív bennünket arra, hogy az Egyházban és az egész világban is tevékenykedjünk, szolgáljuk Őt, óvjuk, védjük a világot. Isten irgalma nincs ellentétben az Ő igazságosságával. Ferenc pápa így fogalmaz, hogy az irgalom és az igazságosság ugyanannak az éremnek a két oldala, Isten irgalmas, és Isten igazságos. Az Ő igazságossága abban mutatkozik meg, hogy irgalmas, hogy megbocsájt. Ezzel a példabeszéddel Jézus arra tanít bennünket, hogy Isten igazságos, Őbenne a szó és a cselekedet egységben van. Arra tanít az Úr, hogy Isten mindig keres bennünket, Ő az aki megteszi az első lépéseket felénk. Arra tanít Jézus, hogy Isten irgalmas, szereti az embert, együtt érez az emberrel. Szemléljük Istent és törekedjünk mi is igazságosan cselekedni, arra figyeljünk, hogy a szavunk és a cselekedetünk egységben legyen. Törekedjünk mi is megtenni az első lépéseket egymás felé. Legyünk mi is irgalmasok az együttérzés és a szolidaritás útját járva, ahogy Ferenc pápa tanít bennünket. Tartsunk egy kis csendet, adjunk hálát az Úrnak.”

 

† EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből

Talán rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?

Abban az időben Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: A mennyek országa olyan, mint amikor egy gazda kora reggel kiment, hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren. Ezt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe, és ami jár, megadom majd nektek.” Azok el is mentek. Majd a hatodik és a kilencedik órában újra kiment és ugyanígy cselekedett. Kiment végül a tizenegyedik óra körül is, és újabb ácsorgókat talált. Megkérdezte tőlük: „Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?” Azok ezt válaszolták: „Mert senki sem fogadott fel minket.” Erre azt mondta nekik: „Menjetek ti is a szőlőmbe!”

Amikor beesteledett, a szőlősgazda így szólt intézőjéhez: „Hívd össze a munkásokat, és add ki a bérüket, az utolsókon kezdve az elsőkig!” Először azok jöttek tehát, akik a tizenegyedik óra körül kezdtek, és egyegy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy nekik többet fognak adni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik a nap terhét és hevét viseltük!” Ő azonban ezt felelte az egyiküknek: „Barátom, nem vagyok igazságtalan veled. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Ami a tied, fogd és menj! Talán azzal, ami az enyém, nem tehetem azt, amit akarok? Vagy rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?”

Ezek az evangélium igéi.

Mt 20,1-16a