Az ökumenikus dokumentumok szerepe az, hogy időről időre összefoglalják a megtett utat, vázolják a fennálló problémákat, és továbbhaladásra bátorítsanak.

Ebben a már felütésében is apostoli leveleket idéző nyilatkozatban a két egyházfő elsősorban a súlyos, cselekvést igénylő problémákra összpontosít: a háborús övezetekre, a szekularizmusra, a – Laudato sí' kezdetű enciklikával összhangban – a globalizáció jelenségében egymással összefüggő féktelen fogyasztásra és szegénységre, az elvándorlásra, a családdal kapcsolatos és bioetikai kérdésekre. Nincs azonban keresztény cselekvés az evangélium hallgatása és értelmezése nélkül: a nyilatkozat egy tömör, de határozott mozdulatokkal felvázolt ökumenikus teológiai keretben azonosítja korunk válságtüneteit. A következőkben e keret sarokpontjait veszem szemügyre.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka Kubában

Az egység mintája a háromszemélyű egy Isten. A közös nyilatkozat egyértelműen szentháromságos távlatba helyezi lelkipásztori üzenetét, erről tanúskodik a szövege eleje és vége. Ezzel megerősíti, hogy testvéri kapcsolataink, sőt egységünk végső mintája nem pusztán az egymást rokonszenvvel választók klubja, hanem a háromszemélyű egy Isten, aki önmaga személyek közötti életébe hív meg bennünket. Ez a mi közös hitünk alapja (5.), s ezzel a nyilatkozat lelkisége szorosan kapcsolódik a II. Vatikáni Zsinat ökumenikus határozatában foglaltakhoz, valamint az első ortodox–katolikus közös teológiai dokumentumhoz (München, 1982).

A mai kihívások új megvilágításba helyezik a második évezred vitáit. Nem pusztán udvariasságról van szó, amikor a két egyházfő a kubai helyszínt indokolva megszólítja Latin-Amerikát. Az „Új világ" és a „Régi világ" kifejezések provokatív erővel hatnak: az egyház mindig is egyetemes volt önértelmezésében, s már régóta földrajzi és szerkezeti értelemben is, de ez egy Európából szemlélt egyetemesség volt. A nyilatkozat jelzi, hogy a keresztények előtt álló kihívásokhoz képest az egyházakat megosztó régi kérdések jelentősége hátrébb sorolódik, noha egyáltalán nem válik jelentéktelenné (vö. 2-3, 6-7.).

A kihívásokkal való szembenézés alapja az első évezred közös hagyománya. Az iménti szemponthoz kapcsolódik a Krisztus utáni első és második évezred megkülönböztetése (4-5, 7, 24.). Utalt már erre a II. Vatikáni Zsinat is, de kifejezetten akkor jelenik meg, amikor a kapcsolatok egyházfői szinten indultak újra, VI. Pál pápa és I. Athenagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-es találkozásával és 1965-ös közös nyilatkozatával, amelyben célként határozták meg, hogy ortodoxok és katolikusok eljussanak „a hit, a testvéri összhang és a szentségi élet teljes közösségére, amely fennállt közöttük az Egyház életének első ezer évében". Gyakran merül fel a kérdés, hogy pontosan miben is rejlik az első évezred öröksége, a pápai megnyilatkozások (pl. itt, itt és itt) és a közös dokumentumok (pl. Valamo, 1988, Balamand, 1993, Ravenna, 2007) azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az újszövetségi tanúságtételen túl van miből mintát meríteni a közös tanúságtételhez. Az első idők vértanúinak ereje ráadásul ma különös fénytörést kap.

Ferenc pápa és Kirill pátriárka Kubában

Ökumené az egyházak teljes keresztmetszetében. Az egység keresése nem maradhat az egyházfők és szakértők ügye. A „tanulékony egységkeresés" durhami projektjére emlékeztet az, ahogy a két egyházi vezető szelíd határozottsággal híveihez fordul: „meg kell tanulniuk egybehangzó tanúságot tenni az igazságról azokon a helyeken, ahol lehetséges és szükséges" (7.). Igazi, hatékony tanulás pedig az, ha a felismert igazság átjár bennünket, ez pedig egymásra szentelt időt és illúziók nélküli, fáradságos munkát igényel.

A görögkatolikus közösségek ortodox elismerése, az uniatizmus katolikus elvetése. Az iménti szempont közép- és kelet-európai szemmel főképp akkor válik jelentőssé, amikor a két egyházfő – az igen jelentős 1993-as balamandi nyilatkozattal összhangban – egyfelől kijelenti a görögkatolikus egyház létjogosultságát, másfelől azt, hogy létrejöttének módját, a külső érdektől vezérelt ún. uniatizmust ma nem szabad alkalmazni. A kérdés térségünkből Ukrajnát különösen is érinti, és hosszabb elemzést igényel, súlyát ezért hadd jelezzem most a 23 éve aláírt nyilatkozat soraival: „e szabályok nem fogják a minket nyugtalanító kérdéseket megoldani, ha nincs meg az érintettek mindegyikében az evangéliumra alapozott akarat a megbocsátásra (...) Ez az, ahol a szeretet párbeszédének mindig megújult erővel és kitartással kell megjelennie".

Ferenc pápa és Kirill pátriárka Kubában

A vallási hagyományok – a keresztény is – tiszteletet érdemelnek egymástól és a világtól. A közös nyilatkozat erőteljesen hangsúlyozza a vallások közötti kapcsolat összefüggését a béke esélyeivel, a vallásszabadság összefüggését az igazságossággal. Előbbire a vallási indokkal igazolt bűn, utóbbira az agresszív szekularizmus és a tisztességtelen áttérítés jelenti a legnagyobb veszélyt. Az egyházfők a vallásközi párbeszédet (mint ismeretforrást) és az egymás iránti tiszteletet tekintik gyógyszernek, s ebben nincs különbség egyházaik között. Ahogy abban sem, hogy e kölcsönös tisztelet összefér azzal, hogy Európa megmaradását a keresztény gyökerekbe való kapaszkodásához kötik.

Az egység – mint Ferenc pápától hallottuk – menet közben születik. Az egyházak gyors egyesülésének illúzióját érdemes tehát már most elűzni. A nyilatkozat nem effélét táplál, hanem arra buzdít, hogy a maga területén és kompetenciájával mindenki tegye meg, ami „lehetséges és szükséges". Az egység tétje pedig a tanúságtétel hitelessége a világ előtt (28.). E munka során fontosak a szeretet apró jelzései is, amilyen például Ferenc pápa – a közös nyilatkozat 5. pontjára utaló – ajándéka Kirill pátriárkának: kehely és paténa.

Orova Csaba

vadfuge banner 150202

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2017 szeptember
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Közelgő események

Papi fakultatív képzés:
Püspökszentlászló
2017. 09. 26. - 2017. 09. 26.
Püspöki katekézis:
Pécs, Dóm Kőtár
2017. 09. 28. -
Magyar Katolikus Kulturális Hetek:
Pécs
2017. 10. 01. - 2017. 10. 30.
Katekéták képzése (regionális):
Szekszárd, Szent István Ház
2017. 10. 07. - 2017. 10. 07.
Kistelepülési támogatásban részesülők találkozója:
Szekszárd, Plébánia Közösségi Háza
2017. 10. 07. - 2017. 10. 07.

pe katolikusok

pe ministransok

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi