Az életről szóló keresztény üzenet volt a témája a Pécsi Egyházmegye októberi szabadegyetemi előadásainak. Udvardy György megyéspüspök mellett Heidl György, a Keresztény Örökség Kutatóintézet igazgatója és Balikó Eszter mentálhigiénés szakember, családterapeuta osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

Múlt és jelen címmel szervezett nyári egyetemet az olmützi Palacký Egyetem Szisztematikus Teológia Tanszéke szeptember 30. és október 5. között. A nemzetközi találkozón a 8 ország 13 teológus hallgatója és a számos előadó között pécsiek is részt vettek.

Szeptember 27-én az esti szentmise után katekézist tartott Udvardy György pécsi megyéspüspök a Dóm Kőtárban.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is októberben zajlik országosan a Katolikus Kulturális Hetek rendezvénysorozat, amelyhez a Pécsi Egyházmegye is ingyenes programokkal csatlakozik.

430. augusztus 28-án halt meg Szent Ágoston, miközben városát, püspöki székhelyét, az észak-afrikai Hippo falait a vandálok ostromolták. A szentek halálának napjáról az egyház születésnapként emlékezik meg azzal a meggyőződéssel, hogy ekkor születnek újjá egy olyan életre, amelynek gazdagsága felfoghatatlan számunkra.

Augusztus 23-án ünnepelte a Pécsi Egyházmegye alapításának 1009. évfordulóját. Az ünnepi szentmise homíliájában Kvanduk Frigyes általános helynök arra mutatott rá, hogy Jézusnak mi volt a szándéka az Egyházzal, és hogy formálódásának történelmi folyamatába hogyan kapcsolódunk be mi a Pécsi Egyházmegye alapításán keresztül.

Ötödik alkalommal szervez gyalogos zarándoklatot a Pécsi Egyházmegye a bátai Szent Vér kegyhelyre szeptember 15-én. Udvardy György megyéspüspök arra kéri a zarándoklat résztvevőit, hogy egyéni imaszándékaik mellett idén különösen imádkozzanak a papi hivatásokért.

Öt földrész 78 országának 421 képviselője gyűlt össze július 26-30 között Szarajevóban a CTEWC (Catholic Theological Ethics in the World Church) harmadik nemzetközi konferenciáján. Magyarországot Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora és Geiszelhardt Sára, a főiskola hallgatója képviselte.

A gyakorlati szempontú, politikai vallásosság és a különféle kultuszokban való részvétel szemben áll a lelkiismeret és a józan ész megkövetelte cselekvéssel.

1891. június 22-én szentelték fel a pécsi Székesegyházat. Az ünnepen találkozót szerveztek az egyházmegyei kántoroknak, valamint, hagyományteremtő szándékkal a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola évzáró Te Deumát és diplomaosztóját is együtt ünnepelték az évfordulóval.

Pünkösd napján kezdték el hirdetni az apostolok az evangéliumot. A megbérmált személy is így telik el a Szentlélek kegyelmével, hogy életével tanúságot tehessen Krisztusról.

Szent Jusztinosz vértanú (Kr. u. 100 – 165 k.) szamariai származású, görögül író keresztény filozófus volt, aki Marcus Aurelius uralkodása alatt Rómában vértanúságot szenvedett. Útkereséséről és Krisztus filozófiája melletti elköteleződéséről a „Párbeszéd a zsidó Trifónnal” c. munkájának bevezetésében személyes hangon ír.

A katolikus egyház életében meghatározó, sokrétű kérdésről tartottak országos konferenciát a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán 2018. május 24-25-én.

Május 24-én az esti szentmise után Udvardy György megyéspüspök katekézist tartott a Dóm Kőtárban.

A húsvét utáni hetedik vasárnapon, Krisztus mennybemenetelének ünnepén ér véget a húsvéti idő. A keleti kereszténységben a húsvét és a mennybemenetel kapcsolata nem csak a liturgikus ünneplésben, hanem az ikonográfiában is megjelenik. A húsvét ikonja a leszállást mutatja be, ami egészen az alvilágig ér, a mennybemenetelé pedig a felszállást ábrázolja, ami a mennyekbe való visszajutásig tart.

Konferenciát rendeztek a teológus halálának 30. évfordulója alkalmából a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán április végén.

A keresztény hitet gyakran összefüggésbe hozzák az abszurddal. A keresztények első filozófus bírálói (például Kelszosz, Porphüriosz, Julianus császár) azzal vádolták ellenfeleiket, hogy azok elhagyják a dolgok ésszerű vizsgálatát, és követőiktől feltétel nélküli hitet várnak el. Julianus szerint az egész kereszténység a „Higgy!” parancsszavában foglalható össze.

Február utolsó csütörtökén ismét katekézist tartott Udvardy György pécsi megyéspüspök. Az esti szentmisét követően a Dóm Kőtárban az egyház missziójáról, az evangelizációról hallottak a hívek.

Az ún. lelkipásztori levelek, vagyis a Timóteusnak címzett két levél és a Tituszhoz írt levél valamelyest megvilágítják az ősegyház benső életét és házasságfelfogását. A házasság védelemre szorul a túlzott aszketikus törekvésekkel szemben, hiszen veszélyes, egyenesen ördögi az a tanítás, amely megtiltja a házasságot, ahogyan tiltja bizonyos ételek fogyasztását is. Az önmegtartóztatásnak ez a formája a teremtett világ jóságának megvetésén alapul (vö. 1Tim 4,1-5).

Az Efezusiakhoz írt levél szerzőjének világképét már nem határozza meg a várakozás Krisztus egészen közeli visszatérésére, és ezért másként beszél a házasságról, mint Pál tette a korintusiaknak írt levelében. Ez a levél már a férj és a feleség egymás iránti szerelmét hangsúlyozza, s a házasságot a lehető legmagasabb rangra emeli, amikor mély értelmű párhuzamot von a házastársak, valamint Krisztus és az Egyház kölcsönös szeretete között.

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Hittudományi Osztálya 2018. február 9 és 11 között tartotta éves teológuskonferenciáját, amelynek idén a Pécsi Egyházmegye és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adott helyet.

A farizeusok a Második törvénykönyvre hivatkozva megengedhetőnek tartották a válást (Mtörv 24,1), Jézus azonban, nekik adott válaszában, a Teremtés könyvének az ember eredeti állapotával kapcsolatos elbeszélése alapján (Ter 2,21-25) felbonthatatlannak mondja a házasságot: „Mózes a ti keményszívűségetek miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeiteket. De ez kezdetben nem így volt.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola levelező tagozatának hallgatói vehették át oklevelüket február 8-án ünnepélyes keretek között.

Február 12 és 18 között a Pécsi Egyházmegye is csatlakozik a Házasság Hete programsorozathoz. Vadfüge rovatunkban hétfőtől péntekig Heidl György közelmúltban megjelent Csont az én csontomból című, a házasság misztériumát tárgyaló könyvének egy-egy gondolatát adjuk közre.

Az utolsó januári csütörtökön ismét katekézist tartott Udvardy György. A pécsi megyéspüspök folytatta a szeptemberben indult gondolatmenetet az Amit a katolikusok valójában hisznek című kötet alapján.

A megtestesült Krisztusról mondja Pál apostol: „Hiszen ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, hogy értetek szegénnyé lett, bár gazdag volt, hogy az ő szegénysége által ti gazdagok legyetek” (2Kor 8,9). Szent Ambrus ehhez hozzáfűzi, hogy Krisztus gazdaggá tevő szegénysége maga a keresztség és az eucharisztia.

December 8-án, Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén Salvatore Perrella írását közöljük. A szerző a dogmatikus teológia doktora, a Marianum Pápai Teológiai Fakultás tanára, a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia igazgatótanácsnak tagja.

Eucharisztikus sorozatunkat Szent Ambrus ünnepén (december 7.) a nagy egyházatya néhány gondolatának felidézésével folytatjuk.

Az idei félévben két témában tartott szabadon látogatható kurzusokat a Pécsi Szenior Akadémia szervezésében és égisze alatt a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola.

November 16-án az esti szentmisét követően ismét püspöki katekézisen vehettek részt az érdeklődők a Dóm Kőtárban.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

November 7-én tudományos konferenciát szerveztek a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán a kereszténység és a világvallások kapcsolatának teológiai kérdéseiről.

Piotr Morciniec bioetikai témájú írását közöljük. A szerző a lengyel Opolei Tudományegyetem morális teológia, szociáletika tanszékének vezetője, katolikus pap.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Eucharisztikus Világkongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Szeptember 28-án ismét katekézist tartott Udvardy György pécsi megyéspüspök. A főpásztor a felnőtteknek szóló előadássorozatában az egyházról beszélt.

Szeptembertől minden hónap egy-egy csütörtökén katekézist tart Udvardy György pécsi megyéspüspök a Dóm Kőtárban.

A Komlóhoz tartozó Mecsekfaluban tartott szentmisét Udvardy György pécsi megyéspüspök szeptember 13-án délután.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Egyre többen választják a teológiát - Nyárvégi beszélgetés Kovács Gusztávval, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola új rektorával

A sírást a görögök általában asszonyi dolognak tartották, olyasminek, ami méltatlan egy szabad férfihoz. Az Iliász első énekében Agamemnón parancsára elvezetik a foglyul ejtett, szépséges Briszéiszt Akhilleusz sátrából, mire a nagy erejű harcos sértetten félrevonul és zokog, ami egyáltalán nem vet rá jó fényt, sőt súlyos következményei lesznek.

Az Egyház Jézus nyomában – komoly ellenszélben – korunk kihívásaira válaszolva, az emberi élet szentségét védelmezi, amikor kénytelen egyértelmű nemet mondani a mesterséges megtermékenyítésre. Nem kell csüggedniük azonban a gyermekre eddig hiába vágyó házaspároknak sem.

Mária mennybevételének ünnepére készülve Lápossy Péter atya gondolatait közöljük.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Shizuteru Ueda azon kevés zen-buddhista filozófus egyike, aki mélyrehatóan ismeri a skolasztikus teológiát, és nem csupán Aquinói Szent Tamás latin nyelvű munkáit képes eredetiben, értő módon olvasni, hanem a 14. századi nyugati misztika nagymesterének, Eckhartnak középfelnémet nyelven elmondott beszédeit is. Az idén 91 éves filozófus egykor Marburgban doktorált Eckhartról írt dolgozatával, majd visszatérve Japánba, évtizedekig a Kyotói Egyetemen tanított vallástudományt.

Ritka eset, hogy egy televíziós sorozat teológiai súllyal bír. 2017 tavaszának legnépszerűbb sorozata, A szolgálólány meséje, egyike ezen kivételeknek. Rengeteg kritika érte, többek között keresztény oldalról is. Vannak, akik egyenesen vallásellenesnek bélyegezték a művet. Pedig a kanadai írónő, Margaret Atwood 1985-ben kiadott regényéből készült széria sok olyan témát hoz elő, amely megfontolandó a teológia számára. A mű kritikai szelleme pedig rengeteg helyen rokon a katolikus teológia szemléletével.

„Urunk, Istenünk, könyörülj népeden, és add nekünk bőségesen kegyelmed ajándékait, hogy mindenkor élő hittel, reménységgel, szeretettel és állandó éberséggel teljesítsük parancsaidat." (Részlet a szentmise könyörgéséből)

Egy, a Kr. u. II. században keletkezett elbeszélés, az ún. Jakab ősevangélium őrizte meg számunkra Mária szüleinek nevét: Anna és Joachim. A rövid mű szerzője elmeséli Jézus kanonikus evangéliumokból ismert születéstörténetének közvetlen előzményeit – ezért kapta az „ősevangélium" megjelölést – Mária csodálatos, szeplőtelen fogantatásával kezdve, és Zakariásnak, Keresztelő Szent János apjának halálával végezve.

Szent Mária Magdolna ünnepén érdemes felidézni, miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, hogy lássuk, mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra. A magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus. Ezért János evangélista elbeszélésében Mária alakja példaértékű lesz minden ember számára. Azt példázza, hogy mit jelent először találkozni a feltámadt, élő Krisztussal.

„Istenünk, te megmutatod igazságod fényét a tévelygőknek, hogy visszataláljanak a helyes útra. Add meg híveidnek, hogy elutasítsunk mindent, ami a keresztény névvel ellenkezik, és vállaljuk, ami méltó hozzá." (Részlet a szentmise könyörgéséből)