Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

Írásos emlékek tanúsága szerint a középkorban a bátai bencés apátságban Szent Vér ereklyét őriztek, amely 1539-ben a török pusztítás következtében megsemmisült. Idén szeptember 16. óta azonban Krisztus vére újra jelen van a bátai kegytemplomban.

2020 őszén Magyarországon tartják az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az Eucharisztia mint az egyéni keresztény élet forrása a jelmondata az idén pünkösdkor meghirdetett első előkészítő évnek, amelyhez a Pécsi Egyházmegye online felületein is igyekszik segítséget nyújtani.

Az idei Katolikus Kulturális Hetek programsorozat középpontjában Szent László király emlékezete áll. A Pécsi Egyházmegyében október 13-án a Dóm Kőtárban kiállítás nyílik, amelynek témája az egyik legérdekesebb Szent László-legenda.

2017. szeptember 28-án „Mohácsi csata” címmel projektnapot tartottak a mohácsi Boldog Gizella Katolikus Általános Iskolában. A hatodik osztályos tanulók a sátorhelyi Történelmi Emlékhelyre látogattak el.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Eucharisztikus Világkongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

Vasárnapig látható a Püspöki KincsTár gyűjteményének két műalkotása a Pécsi Érték kiállításon az Árkád bevásárlóközpontban.

Az ország legjelesebb egyháztörténeti kutatói tartanak előadást szeptember 28-29-én a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán. A konferencia minden érdeklődő számára nyitott és ingyenes.

A Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete és a Janus Pannonius Múzeum szervezésében Tóth Zsolt régész előadással egybekötött látogatásokat vezet az I. számú Cella Trichorában.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér, és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet. Sorozatunkban, amely a 2020-ban hazánkban rendezendő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való felkészüléshez kíván segítséget nyújtani, a korai tanúságok, elsősorban az egyházatyák munkái alapján mutatjuk be hónapról hónapra az egyház eucharisztikus teológiáját.

A Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója alkalmából szeptember 1-jén avatják fel Nagy Lajos király és Vilmos püspök szobrát, Kotormán Norbert szobrászművész alkotását. A szoboravatást követően ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban.

A világegyház augusztus 24-én ünnepli Bertalant, az Úr tizenkét apostola közül az egyik titokzatos tanítványt, akinek származásáról és életéről alig maradtak fenn biztos források.

A Pécsi Püspökség is Szent Istvánra emlékezik augusztus 20-án. Látható lesz a király csontereklyéje a bazilikában, és az ingyenes idegenvezetések középpontjában is az államalapító király személye áll.

Havas Boldogasszony ünnepére készült el a havihegyi templom felújítása. A munkához összefogtak a hívek – akárcsak 320 évvel ezelőtt, amikor a templom megépült.

Időszaki kiállításon mutatják be a Cella Trichora régészeti feltárásának legújabb eredményeit a Csontváry Múzeumban.

A Pécsi Egyházmegye történelmi fontosságú eseményének iratanyagát dolgozza fel az a kötet, amelyet a közelmúltban jelentett meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat határozatait tartalmazó forráskiadványhoz Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa írt bevezető tanulmányt, valamint jegyzeteket. Vele beszélgettünk a hiánypótló kötetről.

Szent Mária Magdolna ünnepén érdemes felidézni, miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, hogy lássuk, mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra. A magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus. Ezért János evangélista elbeszélésében Mária alakja példaértékű lesz minden ember számára. Azt példázza, hogy mit jelent először találkozni a feltámadt, élő Krisztussal.

A Pécsi Püspökség a múzeumpedagógia módszereivel igyekszik élményszerűbbé tenni a turisztikai helyszíneken eltöltött időt. Ezt a célt szolgálják a sétálólapok is, amelyek játékos felfedezőtúrára hívják a látogatókat.

1083. július 17-én I. Szent László király közbenjárására Szent VII. Gergely pápa szentté avatta a század elején élt két Zobor-hegyi remetét, Andrást és tanítványát Benedeket. Mindketten a nyitrai bencés apátság szerzetesei voltak, de a szerzetesközösséget elhagyva remeteként éltek. Legendájukat Szent Mór pécsi püspök jegyezte le.

Az első keresztény évszázadokból származó források egyöntetű tanúsága szerint az egyház kezdettől fogva szilárdan hitte, hogy valóban Krisztus teste az eucharisztikus kenyér és valóban az ő vére a kehelyben lévő bor. Ez nem hittétel volt, hanem a keresztény közösségek és hívek életének középpontja: valóság és nem elmélet.

Ma ünnepeljük Szent Péter és Szent Pál apostolok mennyei születésnapját. A Pécsi egyházmegyében ez egyben az egyházmegye védőszentjeinek főünnepe is. Vértanúságuk emléknapján Szent Ágoston rendszeresen mondott ünnepi homíliát, mi most a 229B számú beszédéből idézünk néhány részletet.

Irenaeus nem hagy kétséget afelől, hogy az első emberpár, Ádám és Éva egymáshoz illő, egymásra irányuló, egymás iránt vonzódó, valóságos férfi és valóságos nő volt.

Szent László király egyházszervező tevékenységének nyomai a pécsi egyházmegyében is felelhetők. Ő állapította meg az egyházmegye kalocsai érsekség felé néző határait. Jelentős birtokadományairól is tanúskodnak történelmi források, valószínűsíthetően az ő adományaként került Mohács és Lánycsók a püspökség tulajdonába.

A pécsi székesegyház legkorábbi apostolszobrai a pécsi püspökség udvarán

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

A pécsi székesegyház legkorábbi apostolszobrai a pécsi püspökség udvarán

A Pécsi Püspökség idén is csatlakozik a Múzeumok éjszakája kulturális programhoz. Az év legrövidebb éjszakáján, június 24-én láthatók lesznek a Püspöki Kincstár értékes műalkotásai, a Székesegyházban több rövid orgonakoncert, a Püspöki Pincében pedig borkóstoló lesz.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Pályázati lehetőségnek köszönhetően ismerkedhettek meg a Pécsi Püspökség épületeivel és kincseivel a Komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola harmadik és ötödik évfolyamos tanulói.

A Pécsi Tudományegyetem 650. évfordulója alkalmából a történészek összegyűjtötték az alapítástól napjainkig tartó időszak egyetemtörténeti dokumentumait.

A Pécsi Egyházmegye Magtár Látogatóközpontja adott helyet a Régészet Napja előadásainak május 26-án. A Janus Pannonius Múzeum idén a szerzetesség témáját választotta, így az egyházmegye társszervezőként csatlakozott az országos programhoz.

Urunk mennybemenetelének ünnepén tartotta az évad utolsó püspöki katekézisét Udvardy György pécsi megyéspüspök a Dóm Kőtárban, ahol a keresztény identitásról beszélt a résztvevőknek.

A Határtalanul program Együttműködés gimnáziumok között című alprogramja keretében a Szent Mór Iskolaközpont május 17 és 21 között vendégül látta a csíkszeredai Nagy István Művészeti Középiskola 38 diákját és 4 tanárát.

Nemzetközi kongresszusnak adott otthont a pécsi püspökség május 18. és 22. között. Európa tizennégy különböző országából érkeztek a felnőtt megtérők egyházba történő beavatásával foglalkozó szakemberek, hogy az ötnapos rendezvény keretében megfogalmazzák tapasztalataikat és a katekumenátus új lehetőségeit.

A hatodik szám több írása kapcsolódik a Pécsi Egyházmegye egy-egy intézményének névadó szentjéhez, Boldog Gizellához, aki olyan isteni terv végrehajtásában segédkezett, melyet azóta sem tudott az idő vasfoga felőrölni.

Az 1891. május 15-én kiadott pápai dokumentum a munkások helyzetét, az egyház felelősségének kérdését veti fel, a történelemben elsőként. A forradalmi újításokat tartalmazó Rerum novarum kezdetű enciklika kiadásának évfordulóján a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége és a Barankovics Alapítvány megemlékezést tartott a pécsi Dóm Kőtárban.

A kisfilmen a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola oktatói és hallgatói válaszolják meg a kérdést.

A Pécsi Egyházmegye márciusban új sorozatot indított, amelynek célja, hogy a keresztény bioetika alapvető kérdéseibe nyújtson bevezetést. A második írás a béranyaság kapcsán felmerülő kérdésekre világít rá.

A dél-dunántúli régióban május 13-án rendezik az Uniós Fejlesztések Nyílt Napját. Ezen a napon ingyenesen látogatható a pécsi Püspöki KincsTár.

Uhl Antal, a Pécsi Egyházmegye papja mintegy 1200 zsidó család életét mentette meg a második világháborúban a biztos haláltól. A mohácsi származású katolikus pap emlékére szülőházán táblát helyeztek el, amelyet május 5-én Udvardy György pécsi megyéspüspök áldott meg.

1777. május 2-án, 240 éve hunyt el a nagy könyvtáralapító pécsi püspök

A húsvét ünneplése nem zárul le a szent három nap elmúltával, hanem a következő vasárnapig, húsvét nyolcadáig tart, nem beszélve arról, hogy az egyház minden szentmisében a húsvétot ünnepli. A korai egyházban az ünnep folytatása sokkal látványosabb volt, mint ma. A vasárnap hajnalban megkeresztelteket, akiket ekkor már neofitáknak hívtak, a püspök tovább tanította.

Új, hiánypótló könyv jelent meg a középkori pécsi székesegyházról a Pécsi Egyházmegye és a Kronosz Kiadó gondozásában Echo simul una et quina: Tanulmányok a pécsi székesegyházról címmel. A kötet tárgya a román kori szobrászat kiemelkedő emléke, a pécsi Szent Péter székesegyház.

Csonka Ferencre emlékeznek március 28-án 18.00 órától a Magtár Látogatóközpont Bonipert termében. A legendás cserkészvezető 1963-ban két, börtönben töltött év után március utolsó napjaiban kapott amnesztiát. Szabadulásának évfordulóján Horváth J. Attila katakombacserkész és Vadász István katakombacserkész, fotóművész tart képvetítéssel egybekötött előadást.

252-ben a szicíliai Catania városát az Etna kitörése fenyegette. A város riadt lakói akkor az egy évvel korábban elhunyt Ágota vértanú közbenjárását kérték, akinek fátyla csodálatos módon megállította a lávafolyamot. A vértanúnő tisztelete Cataniaban és az egész szigeten azóta is töretlen, ezekben a napokban pedig újra szükség van közbenjárására.

Kolossze keresztény egyházát Szent Pál apostol egyik tanítványa alapította. A közösségnek címzett levél, amely része az újszövetségi könyvgyűjteménynek, viharos időszakban született, amikor különféle, egymásnak ellentmondó tanítások megosztották a közösség tagjait. 

November 6-án az „Uniós Fejlesztések Nyílt Napja" rendezvénysorozathoz csatlakozva kedvezményes áron nyílik lehetőség a Pécsi Püspökség közelmúltban felújított épületeinek, kiállításainak élményszerű megismerésére. A rendezvény céljáról és tartalmáról Bozóky Anitát, a Pécsi Egyházmegye turisztikai főmunkatársát kérdeztük.

A forradalom 60. évfordulójára emlékeztek múlt héten a Boldog Gizella Katolikus Általános Iskolában.

Pécs második püspökének, Szent Mórnak, az egyházmegye társvédőszentjének ünnepnapját 1913 óta október 25-én tartjuk. Tiszteletét Scitovszky János pécsi püspök kezdeményezésére IX. Pius pápa 1848. júliusában kiadott bullájában erősítette meg. Még abban az évben kápolnát szenteltek a Pollack Mihály tervei alapján átépített székesegyházban.