Rövid gondolatok az évközi 23. vasárnap kapcsán (2016.szeptember 4.)

„Istenünk, te megváltottál és gyermekeiddé fogadtál bennünket. Tekints jóságosan szeretett fiaidra, és vezess el minket, Krisztusban hívőket az igazi szabadságra és a mennyei dicsőségbe." (Részlet a szentmise könyörgéséből)

1. „Aki hozzám jön és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, testvéreit és nővéreit, sőt önmagát is, nem lehet az én tanítványom. (...) Így mindaz közületek, aki le nem mond arról, amije csak van, nem lehet az én tanítványom."
(Lukács-evangélium 14,26.33)

A mai evangéliumban Jézus arról tanít, hogy hogyan lehetünk az ő tanítványai. Csodálatos dolog, hogy a mennyei Atya gyermekeivé fogad minket Fia által, aki a mi egyetlen Tanítónk (vö. „mert egy a ti tanítótok, a Krisztus" - Máté-evangélium 23,10b), s aki elvezet bennünket, tanítványait az igazi szabadságra és a mennyország dicsőségébe (vö. „Ha ti kitartotok tanításom mellett, valóban tanítványaim vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket." - János-evangélium 8,31b-32).

Tanítványnak nem születünk, hanem fokozatosan azzá válunk Jézus követése által. A Mester nem gyűlöletet, nem nyomort kér tőlünk, hanem azt, hogy embertársainkkal és a dolgokkal, eseményekkel való kapcsolatainkban ő legyen az első helyen. Mindenben, mindenkiben őt törekedjünk szeretni, összes kapcsolatunkat őáltala értelmezzük.

2. „Aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet tanítványom."
(Lukács-evangélium 14,27)

A kereszt nem egy mellékes esemény, hanem központi jelentősége van keresztény hitünkben: általa ragyog fel igazán Isten határtalan, jóságos szeretete: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött fiát adta oda, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örökké éljen." (János-evangélium 3,16). Ugyanakkor, mint tanítványok, a keresztjeink hordozása által fejezhetjük ki Jézus iránti hűségünket és szeretetünket mi is. Vagyis, ha alázattal, békével és az Úrba vetett bizalommal, hozzá hasonlóan elfogadjuk mindazt, ami ér bennünket: akár öröm, akár próbatétel.

havasboldogasszony 1 81 of 105

3. „Aki tornyot akar építeni közületek, nem ül le előbb és nem számítja ki a költségeket, hogy van-e amiből elkészítse?" 
(Lukács-evangélium 14,28)

A tanítvány jellemzője az is, hogy mielőtt cselekszik, tud leülni, elcsendesedni, hogy az imádság, a Szentírás-olvasás által meghallja a Mester szavát, s annak fényében tudja értelmezni az eseményeket, megfontolni a teendőket. Tanítványként csak úgy tudjuk követni Jézust, ha rendszeresen szánunk időt a csendre, az imára és Isten szavának hallgatására, olvasására, mert így mélyül napról napra kapcsolatunk egyetlen Mesterünkkel: Jézussal. Járjuk együtt megújult erővel és örömmel a hit zarándokútját tanítványként!

Dr. Nyúl Viktor plébános

Fotó: Loósz Róbert