A 2016. január 11-én meghalt David Bowie korunk populáris kultúrájának egyik legsokoldalúbb művésze. Utolsó megjelent dalában és videoklipjében megrendítő módon idézte fel a bibliai Lázár alakját.
János evangéliuma szerint Lázár feltámasztása Jézus egyik legkiemelkedőbb csodája. Jézus visszahozta az életbe négy napja halott barátját, bizonyítva ezzel, hogy az ő hatalma felülmúlja az emberiség legnagyobb és legkönyörtelenebb ellenségének, a halálnak az erejét. Jézus maga az élet: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre" – mondja Jézus Mártának, Lázár nővérének.
Lázár története az évszázadok során számtalan műalkotást inspirált. Gondolhatunk a korakeresztény katakomba-freskókra és szarkofág-frízekre, vagy Rembrandt Lázár feltámasztását ábrázoló metszetére és a metszetet alapul vevő Van Gogh olajfestményére. Kevéssé ismert, hogy a képzőművészek mellett kortárs zenészek is merítettek a történetből, így mások mellett
is. című darab, hiszen Bowie a művet mintegy saját hattyúdalának szánta. A dalhoz Ivo Van Hove rendezésében videoklip készült. A zenét kísérő klip kezdőképeként egy félig nyitott antik szekrényt láthatunk, ahonnan egy alak leskelődik a kórházi ágyon fekvő, bekötött szemű Bowie után. A dal nyitósora (Nézz fel ide, a Mennyben vagyok) azonnal sejteti, hogy haldoklásnak és a halálnak leszünk tanúi. A második sor (Sebeimet nem láthatod) egyértelmű utalás Bowie betegségére, amelyről a világ a Lazarus megjelenése után négy nappal, január 11-én, az énekes-dalszerző halálakor szerzett tudomást.Az ágyon fekvő Bowie arcát fásli takarja, szemei helyén két gombbal, ami a klip egyik legfontosabb motívuma. Utalhat a gyolcsba bugyolált Lázár pólyájára és jelentheti azt, hogy viselője nem akar szembenézni az elkerülhetetlennel, továbbá korlátozottságot és kiszolgáltatottságot sugall. A korlátozottság benyomását erősíti a kétoldalt, az ágy alatt rögzített szűk takaró is Bowie testén, amely megakadályozza foglya felemelkedését. A videó szokatlan, szabályos négyzetű képaránya is korlátokat állít. Azt sugallja, hogy a szereplő már nem rendelkezik széles távlatokkal.
A kórházi ágyon magányosan vergődő alak valójában David Jones (ez Bowie születési neve), egy halandó ember, a szekrényből fekete-ezüst csíkos ruhában előlépő, megszállottan alkotó alteregó pedig David Bowie. Ez a szemfedő nélküli alteregó kényszerül vissza – úgy tűnik, akarata ellenére – a szekrénybe, míg a szemfedős David Jones szabadságért könyörög. A halandó vak marad, míg az alkotó visszahátrál oda, ahonnan érkezett. A haldoklón marad a szemkötés, a szemeket helyettesítő gombokat pedig mintegy fizetségként viszi magával Kharón. A sarokban megbúvó szekrénynek is jelentése van, nem csupán kiereszti és visszafogadja az alkotó Bowie-t, hanem kapu, amely egy másik világba vezet. Önkéntelenül is Narnia történetét juttatja eszünkbe, a másik világba vezető ruhásszekrényt.
A dal soraiból árad a bizonytalanság és a félelem az ismeretlentől. A címszereplő Lazarus megnyugtatást és helyeslést vár arra vonatkozólag, hogy a halállal valóban olyan szabad lesz-e, mint a kék madár. David Jones olyan Lázár volt, akit alkotásai életben tartanak, életműve időről időre feltámaszt, de aki arra a valódi feltámadásra vágyakozik, amelyet Krisztus ígért.
Farkas Kyra
