Pécsi Egyházmegye

Uhl Antal, a Pécsi Egyházmegye papja mintegy 1200 zsidó család életét mentette meg a második világháborúban a biztos haláltól. A mohácsi származású katolikus pap emlékére szülőházán táblát helyeztek el, amelyet május 5-én Udvardy György pécsi megyéspüspök áldott meg.

1777. május 2-án, 240 éve hunyt el a nagy könyvtáralapító pécsi püspök

A húsvét ünneplése nem zárul le a szent három nap elmúltával, hanem a következő vasárnapig, húsvét nyolcadáig tart, nem beszélve arról, hogy az egyház minden szentmisében a húsvétot ünnepli. A korai egyházban az ünnep folytatása sokkal látványosabb volt, mint ma. A vasárnap hajnalban megkeresztelteket, akiket ekkor már neofitáknak hívtak, a püspök tovább tanította.

Új, hiánypótló könyv jelent meg a középkori pécsi székesegyházról a Pécsi Egyházmegye és a Kronosz Kiadó gondozásában Echo simul una et quina: Tanulmányok a pécsi székesegyházról címmel. A kötet tárgya a román kori szobrászat kiemelkedő emléke, a pécsi Szent Péter székesegyház.

Csonka Ferencre emlékeznek március 28-án 18.00 órától a Magtár Látogatóközpont Bonipert termében. A legendás cserkészvezető 1963-ban két, börtönben töltött év után március utolsó napjaiban kapott amnesztiát. Szabadulásának évfordulóján Horváth J. Attila katakombacserkész és Vadász István katakombacserkész, fotóművész tart képvetítéssel egybekötött előadást.

252-ben a szicíliai Catania városát az Etna kitörése fenyegette. A város riadt lakói akkor az egy évvel korábban elhunyt Ágota vértanú közbenjárását kérték, akinek fátyla csodálatos módon megállította a lávafolyamot. A vértanúnő tisztelete Cataniaban és az egész szigeten azóta is töretlen, ezekben a napokban pedig újra szükség van közbenjárására.

Kolossze keresztény egyházát Szent Pál apostol egyik tanítványa alapította. A közösségnek címzett levél, amely része az újszövetségi könyvgyűjteménynek, viharos időszakban született, amikor különféle, egymásnak ellentmondó tanítások megosztották a közösség tagjait. 

November 6-án az „Uniós Fejlesztések Nyílt Napja" rendezvénysorozathoz csatlakozva kedvezményes áron nyílik lehetőség a Pécsi Püspökség közelmúltban felújított épületeinek, kiállításainak élményszerű megismerésére. A rendezvény céljáról és tartalmáról Bozóky Anitát, a Pécsi Egyházmegye turisztikai főmunkatársát kérdeztük.

A forradalom 60. évfordulójára emlékeztek múlt héten a Boldog Gizella Katolikus Általános Iskolában.

Pécs második püspökének, Szent Mórnak, az egyházmegye társvédőszentjének ünnepnapját 1913 óta október 25-én tartjuk. Tiszteletét Scitovszky János pécsi püspök kezdeményezésére IX. Pius pápa 1848. júliusában kiadott bullájában erősítette meg. Még abban az évben kápolnát szenteltek a Pollack Mihály tervei alapján átépített székesegyházban.

A Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont és a Pécsi Egyházmegye október 28-án 17 órától könyvbemutatót tart a Dóm-kőtárban. A könyv címe: „Új könyvtár virul itt, tele rendbe rakott tudománnyal. Fontos, hogy mindent nyitva találsz odabent." Tudomány és kutatás a Klimo Könívtárban.

A Pécsi Egyházmegye az előző évekhez hasonlóan idén októberben is csatlakozik a Katolikus Kulturális Hetek programsorozathoz.

Szeptember 30, péntek, 17.00
A Pécsi Székesegyház Angster orgonái nyomában

Az Ars Sacra fesztivál pécsi programsorozat ideje alatt közelebbről megismerkedhetünk a gazdag középkori művészet kulturális és tárgyi emlékeivel is. Szeptember 17-én 21.00 órakor Raffay Endre művészettörténész tart előadást a középkori székesegyház faragványairól.

Udvardy György pécsi megyéspüspök szentmisét mutat be a szigetvári hősök halálának 450. évfordulója alkalmából szeptember 6-án, a Szent Rókus Plébániatemplomban, a Zrínyi Napok keretében. Szeptember 11-én, a zárónapon 10 órakor lesz a Turbéki szentmise. A turbéki kegytemplomban Bábel Balázs kalocsai érsek tartja a szertartást.

Megkezdte munkáját az emberi szabadság és méltóság történetét kutató nemzetközi munkacsoport, amelynek egyetlen magyar partnerintézménye a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete.

Augusztus 22-24 között a témavezetők és a doktori hallgatók műhelyszemináriumokon vettek részt Canterburyben.

Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap (augusztus 20.) országos ünneppé nyilvánításában. A kézereklye történetét bemutató írásunk második részét közöljük.

Augusztus folyamán több olyan ünnepünk van, amely a Pécsi Egyházmegye számára különös jelentőséggel bír. Nagyboldogasszony napja után Szent István királyra emlékezünk, ezt az egyházmegye augusztus 23-ai alapítási évfordulója követi. Augusztus 20-án és 23-án 18 órakor ünnepi szentmisét mutatnak be a pécsi székesegyházban.

Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap (augusztus 20.) országos ünneppé nyilvánításában. Két részben közölt írásunkban bemutatjuk a kézereklye történetét és Klimo György kapcsolódását a nemzeti ünnephez.

A kora keresztény zenéről szóló korábbi írásunkban megállapítottuk, hogy a legelső századok keresztény zenei kultúrájáról a források szűkössége miatt kevés információ áll rendelkezésünkre. Mi az, amit azonban mégis tudhatunk a ránk maradt források alapján? Egy harmadik századi görög nyelvű himnusztöredéket mutatunk be.

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

Június 22-én 18 órakor püspöki szentmisével ünnepli a Pécsi Egyházmegye a székesegyház felszentelésének 125. évfordulóját. A hónap műalkotásának ebből az alkalomból Kubányi Lajos festményét választottuk, amely a szenteléshez kötődő császári látogatást örökíti meg.

A Pécsi Egyházmegye megbízásából három Zsolnay-műtárgy restaurációja készült el nemrég: a püspöki kert fáklyatartója és urnavázája, valamint egy kék mázas váza kapott új, megszépült külsőt. A restaurálási munkálatokat Várbiró Erzsébet végezte.

A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltárának és Tolna Megyei Levéltárának munkatársai Damásdi Zoltán egyházmegyei levéltáros vezetésével megnézték a Pécsi Egyházmegyei Levéltárat, a Pécsi Egyházmegye KincsTárát, a Püspöki Palotát és a Magtár Látogatóközpontot.

Szinte karnyújtásnyi közelségbe hozza a magasban vigyázó, monumentális freskókat, a kisebb kegytárgyakat pedig bámulatos nagyításban mutatja be az a kötet, amelyre fotográfusa több évtized távlatából is azt mondja: érdemes volt várni rá negyven évet.

A trianoni békeszerződés új helyzetet teremtett az ezeréves magyar katolikus egyházkormányzat struktúrájában. Az új politikai határok következtében a 30 egyházmegyéből 13 teljes egészében a magyar fennhatóságon kívülre került, nyolc – köztük a Pécsi – csonka lett, négy egyházmegye pedig érintetlenül maradt.

A Pécsi Egyházmegye életében mindig is fontos szerepet töltöttek be a kisebb települések plébániái, ahol a közösségi élet megszervezését egy-egy jelentős pap irányította. Ilyen közösséget alkottak a 19. század végén Bóly (egykor: Németbóly) katolikus hívei, akik fényképalbumot készítettek plébánosuknak, Streicher Józsefnek.

A Pécsi Zsidó Hitközség és a római katolikus Sant'Egidio Közösség közös megemlékezést és felvonulást tart a Pécsről 1944. május 9-én elhurcolt zsidó polgárok emlékére. A megemlékezésre tizenegyedik alkalommal kerül sor; ezúttal is csatlakozásra hívják a pécsieket.

Május 9-én délután öt órakor mutatják be Takács Gábor főiskolai docens Johann Michael Sailer – a centrum unitatis újrafelfedezője című frissen megjelent kötetét.

Mi a játék? Egy színházi előadás vagy egy focimeccs? Valami, ami nem olyan, mint a valóság, kevésbé igazi, nincs tétje? A játék komolytalan, gyermeki tevékenység?

A keresztény időszemlélet nagyon sajátos. Látszólag lineáris, a világ teremtésétől a világ végéig tartó folyamatot tételez, amelyen belül az üdvösség történetének világosan megkülönböztethető szakaszai követik egymást.

A szentségek sajátsága, hogy általuk jelképes cselekedetek valóságos hatást eredményeznek. Szépen megfigyelhetjük ennek magyarázatát Jeruzsálemi Szent Cirill (megh. 387. március 18.) misztagogikus katekéziseiben, akinek ma ünnepli az egyház emléknapját.

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. A Klimo-éremgyűjtemény sorsát végigkövető cikksorozatunk harmadik, befejező része az éremtár kirablásáról szól.

A pécsi Szent Ágoston templom közössége idén harmadik alkalommal rendez szabadegyetemi programot.

Ma ünnepli az Egyház Polikárpnak, Szmirna egykori vértanú püspökének emléknapját. Az apostolok közvetlen tanítványainak nemzedékéhez tartozott, kortársai és az utódok szemében is nagy tekintélynek örvendett.

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. Korábbi írásunkban már bemutattuk az érmek vizsgálatával foglalkozó tudományt, vagyis a numizmatikát; cikksorozatunk második része Klimo György gyűjteményéről szól.

Az ökumenikus dokumentumok szerepe az, hogy időről időre összefoglalják a megtett utat, vázolják a fennálló problémákat, és továbbhaladásra bátorítsanak.

A kultúrapártoló és könyvtáralapító Klimo György 1751 és 1777 között volt pécsi püspök. Életének ebből a szakaszából viszonylag sok információval rendelkezünk. De hogyan élt, mielőtt püspökké szentelték volna? Írásunkból Klimo György ifjúkorára, nyelvtudására és a patrizálás szokására egyaránt fény derül.

Amikor 2012-ben a japán Shinya Yamanaka és a brit John B. Gurdon nyerte el az orvosi-élettani Nobel-díjat egy csoda nyert igazolást. A két kutató ugyanis bizonyította, hogy lehetséges felnőtt, már specializálódott őssejteket úgy visszaprogramozni, hogy azok embrionális őssejtekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezzenek.

A Pécsi Egyházmegyei Levéltár épületének homlokzatán elhelyezkedő óralapot február 11-én cserélték le.

Az ökumené kérdése az ökumenikus imahét rendezvényének lezárulása után is aktuális: a jelenségről Orova Csaba teológussal beszélgettünk. Kétrészes interjúnk első részét közöljük, amelyben az ökumené alapjairól és lelkiségéről esik szó.

Klimo György a 18. századi Pécs kultúrapártoló püspöke: nemcsak könyvtárat hozott létre, de éremgyűjteménye is híres volt. Klimo éremgyűjteményének izgalmas sorsát most cikksorozatban követjük nyomon: az itt közölt első rész az érmekkel foglalkozó tudományt mutatja be és Klimo György személyéről is szól.

Klimo György pécsi püspök 1774-ben nyitotta meg az ország első nyilvános, bárki által szabadon látogatható könyvtárát. Vajon mi vethet fel izgalmasabb kérdéseket: a gyűjtemény kötetei vagy a könyvtári szabályzat? A logikusnak tűnő válasszal ellentétben most a könyvtári szabályzat egy érdektelen pontjáról bizonyítjuk be, hogy érdekes.

Egy friss vatikáni állásfoglalás szerint a zsidók egyértelműen részesei Isten üdvözítő tervének, még ha nem is hisznek Jézus Krisztusban. Hol tart ma a katolikus egyház és a zsidóság közötti párbeszéd 50 évvel a Nostra aetate nyilatkozat után?

Márton Áron erdélyi püspökre az életéről szóló kiállítással emlékeztek a Magyar Kultúra Napja alkalmából tartott ünnepségen.

A vatikáni csillagászok hagyományosan a jezsuita rend tagjai közül kerülnek ki. Jó néhány éve Castel Gandolfóban megkérdeztem az ottani obszervatóriumot bemutató csillagászt, miként vélekedik kollégája és rendtársa, Teres Ágoston (Gustav Teres) „The Bible and Astronomy: The Magi and the Star in the Gospel" c. művéről.

Ma az ókeresztény egyház két kiemelkedő személyiségére emlékezünk, Nagy Szent Vazulra és Teológus Szent Gergelyre. Egyidősek voltak, mindketten Kappadókiában születtek 330 körül, jó barátokként együtt tanultak Athénban.

Janus a legősibb római istenek egyike, akit évszázadokon át töretlen tisztelet övezett. Antik források szerint Rómában, az Argiletum út mentén álló szentélye mindössze két kapu volt, amelyeket kinyitottak, ha Róma háborút viselt, és bezártak békeidőben.

A pécsi székesegyház 1882-ben megkezdett újjáépítésekor fölmerült a kérdés: mi legyen az altemplomi lejáratokat borító eredeti, de hiányos és megcsonkított domborművek sorsa. A kor két jeles művészettörténésze, Henszlmann Imre és Czobor Béla eltérő válaszokat adott.