Pécsi Egyházmegye

Máger Róbert püspöki irodaigazgató-helyettes gondolatai az imádságról.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

A 2019-es európai Év Fája versenyen a legtöbb szavazatot a havihegyi templom bejárata előtt álló mandulafa kapta. A fa motívumról és a mandulafa szentírásban megjelenő szimbolikájáról Nyúl Viktor pasztorális helynök gondolatait közöljük.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

Jézus Krisztusról mint a szenvedő Istenről tartott katekézist Udvardy György megyéspüspök a Dóm Kőtárban március 28-án.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

Ötven évvel ezelőtt, 1969 januárjában lett a Pécsi Egyházmegye püspöke Cserháti József. Jelentős teológiai-irodalmi hagyatékának részét képezi Mindennap együtt az Úrral című háromkötetes műve, amelynek célja a liturgikus év felépítése és tartalma alapján átláthatóvá tenni az evangélium üzenetét úgy, hogy a benne rejlő üdvösségtörténeti közlések értelmét több oldalról megvilágítja.

Átadták és megáldották a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola megújult belső tereit. A főiskola hallgatói számára ezentúl a Szent Pál-imaterem biztosít teret az elcsendesedésre és imádságra, míg az Exodus szabadulószoba különleges kikapcsolódási lehetőséget kínál, a Kivonulás könyvének történeteiben barangolva.

Január 24. Szalézi Szent Ferenc emléknapja. Az 1567-ben született genfi püspök kiemelkedő jellemvonása az a szeretet, amellyel az emberek felé fordult. Tanácsaival, írásaival igyekezett mindenkit az üdvösség felé vezető úton tartani. A februári Házasság Hetére készülve a házasságról szóló írását idézzük fel.

Január 21-én, Szentkirályi István halálának 75. évfordulóján Schmelczer-Pohánka Éva írásával emlékezünk a tiszteletbeli kanonokra, kiváló teológiatanárra.

A kánai menyegző csodájában Krisztus és az egyház kapcsolatának mélysége tárul fel.

Nyílt napra várja az érdeklődőket a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola február 6-án.

Január elsején Máriát mint az Isten anyját ünnepeljük. Mária istenanyaságának hittétetele és vele együtt az ünnep már az első századokban megjelent a keresztények körében keleten, majd az évszázadok során elterjedt nyugaton is. A hittételt megjelenítő ikonról Troszt Máté görögkatolikus diakónus írását közöljük.

A második jelenet folytatja a Lukács-evangélium elbeszélését. Mária látogatását rokonánál, Erzsébetnél, Keresztelő Szent János édesanyjánál, s a vele való találkozását ábrázolja. A jelenetet a 6. századtól kezdve előszeretettel ábrázolták újszövetségi eseményeket bemutató sorozatokban.

Idén, a karácsonyi időszakban Jézus születésének történetét a pécsi székesegyház altemplomába vezető déli lejárat domborművein keresztül idézzük fel. A templom legkiemelkedőbb emlékei közt találkozhatunk az altemplom lejáratait díszítő 12. századi domborművekkel, amelyeknek maradványait ma a Dóm Kőtárban őrzik.

December 20-án az esti szentmise után Jézus Krisztus „Uralma”: a boldogságok (Mt 5,3-12; Lk 6,20-26) címmel folytatódott a püspöki katekézis a Dóm Kőtárban.

2016 adventjének kezdetén, az irgalmasság évének lezárása után Ferenc pápa katekéziseinek középpontjába új témát állított: a keresztény reményt, amelyet éppen az különböztet meg az optimizmustól, hogy soha nem csalódhatunk benne. A Szentatya születésnapján, december 17-én a Pécsi Egyházmegye idei mottójához kapcsolódó gondolatait idézzük fel.

Az adventtel kezdődő új egyházi évben a Pécsi Egyházmegye mottója a Rómaiaknak írt levél egy részlete: „A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.” (Róm 5,5)

Mit üzenhet nekünk a bencés lelkiség korunkban? Mi a szemlélődés, és milyen pozitív gyümölcsei lehetnek a 21. század folyton stresszes, rohanó, nyugalmat áhító embere számára? Mit tanulhatunk a misszióról és az inkulturációról egy középkori apácától?

Október 18-án a 18 órakor kezdődő szentmise után Udvardy György megyéspüspök katekézist tartott a Dóm Kőtárban.

Az életről szóló keresztény üzenet volt a témája a Pécsi Egyházmegye októberi szabadegyetemi előadásainak. Udvardy György megyéspüspök mellett Heidl György, a Keresztény Örökség Kutatóintézet igazgatója és Balikó Eszter mentálhigiénés szakember, családterapeuta osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

Múlt és jelen címmel szervezett nyári egyetemet az olmützi Palacký Egyetem Szisztematikus Teológia Tanszéke szeptember 30. és október 5. között. A nemzetközi találkozón a 8 ország 13 teológus hallgatója és a számos előadó között pécsiek is részt vettek.

Szeptember 27-én az esti szentmise után katekézist tartott Udvardy György pécsi megyéspüspök a Dóm Kőtárban.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is októberben zajlik országosan a Katolikus Kulturális Hetek rendezvénysorozat, amelyhez a Pécsi Egyházmegye is ingyenes programokkal csatlakozik.

430. augusztus 28-án halt meg Szent Ágoston, miközben városát, püspöki székhelyét, az észak-afrikai Hippo falait a vandálok ostromolták. A szentek halálának napjáról az egyház születésnapként emlékezik meg azzal a meggyőződéssel, hogy ekkor születnek újjá egy olyan életre, amelynek gazdagsága felfoghatatlan számunkra.

Augusztus 23-án ünnepelte a Pécsi Egyházmegye alapításának 1009. évfordulóját. Az ünnepi szentmise homíliájában Kvanduk Frigyes általános helynök arra mutatott rá, hogy Jézusnak mi volt a szándéka az Egyházzal, és hogy formálódásának történelmi folyamatába hogyan kapcsolódunk be mi a Pécsi Egyházmegye alapításán keresztül.

Ötödik alkalommal szervez gyalogos zarándoklatot a Pécsi Egyházmegye a bátai Szent Vér kegyhelyre szeptember 15-én. Udvardy György megyéspüspök arra kéri a zarándoklat résztvevőit, hogy egyéni imaszándékaik mellett idén különösen imádkozzanak a papi hivatásokért.

Öt földrész 78 országának 421 képviselője gyűlt össze július 26-30 között Szarajevóban a CTEWC (Catholic Theological Ethics in the World Church) harmadik nemzetközi konferenciáján. Magyarországot Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora és Geiszelhardt Sára, a főiskola hallgatója képviselte.

A gyakorlati szempontú, politikai vallásosság és a különféle kultuszokban való részvétel szemben áll a lelkiismeret és a józan ész megkövetelte cselekvéssel.

1891. június 22-én szentelték fel a pécsi Székesegyházat. Az ünnepen találkozót szerveztek az egyházmegyei kántoroknak, valamint, hagyományteremtő szándékkal a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola évzáró Te Deumát és diplomaosztóját is együtt ünnepelték az évfordulóval.

Pünkösd napján kezdték el hirdetni az apostolok az evangéliumot. A megbérmált személy is így telik el a Szentlélek kegyelmével, hogy életével tanúságot tehessen Krisztusról.

Szent Jusztinosz vértanú (Kr. u. 100 – 165 k.) szamariai származású, görögül író keresztény filozófus volt, aki Marcus Aurelius uralkodása alatt Rómában vértanúságot szenvedett. Útkereséséről és Krisztus filozófiája melletti elköteleződéséről a „Párbeszéd a zsidó Trifónnal” c. munkájának bevezetésében személyes hangon ír.

A katolikus egyház életében meghatározó, sokrétű kérdésről tartottak országos konferenciát a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán 2018. május 24-25-én.

Május 24-én az esti szentmise után Udvardy György megyéspüspök katekézist tartott a Dóm Kőtárban.

A húsvét utáni hetedik vasárnapon, Krisztus mennybemenetelének ünnepén ér véget a húsvéti idő. A keleti kereszténységben a húsvét és a mennybemenetel kapcsolata nem csak a liturgikus ünneplésben, hanem az ikonográfiában is megjelenik. A húsvét ikonja a leszállást mutatja be, ami egészen az alvilágig ér, a mennybemenetelé pedig a felszállást ábrázolja, ami a mennyekbe való visszajutásig tart.

Konferenciát rendeztek a teológus halálának 30. évfordulója alkalmából a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán április végén.

A keresztény hitet gyakran összefüggésbe hozzák az abszurddal. A keresztények első filozófus bírálói (például Kelszosz, Porphüriosz, Julianus császár) azzal vádolták ellenfeleiket, hogy azok elhagyják a dolgok ésszerű vizsgálatát, és követőiktől feltétel nélküli hitet várnak el. Julianus szerint az egész kereszténység a „Higgy!” parancsszavában foglalható össze.

Február utolsó csütörtökén ismét katekézist tartott Udvardy György pécsi megyéspüspök. Az esti szentmisét követően a Dóm Kőtárban az egyház missziójáról, az evangelizációról hallottak a hívek.

Az ún. lelkipásztori levelek, vagyis a Timóteusnak címzett két levél és a Tituszhoz írt levél valamelyest megvilágítják az ősegyház benső életét és házasságfelfogását. A házasság védelemre szorul a túlzott aszketikus törekvésekkel szemben, hiszen veszélyes, egyenesen ördögi az a tanítás, amely megtiltja a házasságot, ahogyan tiltja bizonyos ételek fogyasztását is. Az önmegtartóztatásnak ez a formája a teremtett világ jóságának megvetésén alapul (vö. 1Tim 4,1-5).

Az Efezusiakhoz írt levél szerzőjének világképét már nem határozza meg a várakozás Krisztus egészen közeli visszatérésére, és ezért másként beszél a házasságról, mint Pál tette a korintusiaknak írt levelében. Ez a levél már a férj és a feleség egymás iránti szerelmét hangsúlyozza, s a házasságot a lehető legmagasabb rangra emeli, amikor mély értelmű párhuzamot von a házastársak, valamint Krisztus és az Egyház kölcsönös szeretete között.

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Hittudományi Osztálya 2018. február 9 és 11 között tartotta éves teológuskonferenciáját, amelynek idén a Pécsi Egyházmegye és a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola adott helyet.

A farizeusok a Második törvénykönyvre hivatkozva megengedhetőnek tartották a válást (Mtörv 24,1), Jézus azonban, nekik adott válaszában, a Teremtés könyvének az ember eredeti állapotával kapcsolatos elbeszélése alapján (Ter 2,21-25) felbonthatatlannak mondja a házasságot: „Mózes a ti keményszívűségetek miatt engedte meg nektek, hogy elbocsássátok feleségeiteket. De ez kezdetben nem így volt.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola levelező tagozatának hallgatói vehették át oklevelüket február 8-án ünnepélyes keretek között.

Február 12 és 18 között a Pécsi Egyházmegye is csatlakozik a Házasság Hete programsorozathoz. Vadfüge rovatunkban hétfőtől péntekig Heidl György közelmúltban megjelent Csont az én csontomból című, a házasság misztériumát tárgyaló könyvének egy-egy gondolatát adjuk közre.

Az utolsó januári csütörtökön ismét katekézist tartott Udvardy György. A pécsi megyéspüspök folytatta a szeptemberben indult gondolatmenetet az Amit a katolikusok valójában hisznek című kötet alapján.

A megtestesült Krisztusról mondja Pál apostol: „Hiszen ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét, hogy értetek szegénnyé lett, bár gazdag volt, hogy az ő szegénysége által ti gazdagok legyetek” (2Kor 8,9). Szent Ambrus ehhez hozzáfűzi, hogy Krisztus gazdaggá tevő szegénysége maga a keresztség és az eucharisztia.

December 8-án, Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén Salvatore Perrella írását közöljük. A szerző a dogmatikus teológia doktora, a Marianum Pápai Teológiai Fakultás tanára, a Nemzetközi Pápai Mária Akadémia igazgatótanácsnak tagja.

Eucharisztikus sorozatunkat Szent Ambrus ünnepén (december 7.) a nagy egyházatya néhány gondolatának felidézésével folytatjuk.

Az idei félévben két témában tartott szabadon látogatható kurzusokat a Pécsi Szenior Akadémia szervezésében és égisze alatt a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola.