Szent II. János Pál pápa Evangélium Vitae enciklikájának logikáját követve Isten szent törvényéről értekeztek a Pécsi Egyházmegye szabadegyetemi előadói november 14-én.

szabadegyetem web 20181114 8Tóth J. Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Jogtörténeti, Jogelméleti és Egyháztörténeti Tanszékének docense előadásának középpontjában a természetjog állt. Mint elmondta, a természetjog egy olyan – a tételes (emberek által alkotott) joghoz képest magasabb rendű – normatív rend, amelynek normái nem emberi eredetűek, az emberi (jogalkotói) akarattól függetlenül, mindenkor és mindenhol érvényesek, mert ezen normák az abszolút igazságosságot testesítik meg. A természetjogi felfogások alapvetően kétfélék lehetnek: vallásiak és világiak. A vallási természetjogi nézetek szerint a természetjogi normák isteni parancsok, a világiak szerint pedig (isteni akarattól független) erkölcsi parancsok. Bármely értelemben fogjuk is fel, a természetjog korlátot jelent az emberi akarat számára: bizonyos előírások, azok „nyilvánvaló” igazságtalansága, illetve erkölcstelensége okán, a jog nevét nem bitorolhatják. Előadásában arra is rávilágított, hogy amit ma összefoglalóan „jogállamiság” néven emlegetünk, az lényegében a természetjog alapvető normáit foglalja magába, és erkölcsi korlátot képez a tételezett jog esetleges önkényével szemben.

szabadegyetem web 20181114 9A konferenciasorozat második előadója novemberben Kellermayer Miklós orvos, a Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora volt. Mint mondta, az élő sejteket kutató orvosként elsődlegesen az élőlényeket és a testünket "működtető" törvényeket elemzi, de előadása, személy voltunk miatt szükségszerűen a szavakban kinyilatkoztatott igazságok, törvények, parancsok vizsgálatára is kiterjed. Meglátása szerint nagy baj következik be az emberiség életében, amikor a feltárt, megismert igazságok közé igazságnak hazudott elméleteket kevernek és így tanítják a felnövekvő fiataloknak. A jó hír azonban, hogy most, a XXI. század kezdetén az emberiségnek a nagy bajba jutottságából való kimeneküléséhez megalapozott reménye van. Ez a remény pedig abból fakad, hogy a tudományos kutatások négy helyen is bizonyították a folytonos létezések egyszeri kezdetét, a "titok", a "misztérium" világába torkollásának tényét, ami miatt a tudomány és az istenhit minden korábbinál szilárdabban kapcsolódhat egymásba. Ez viszont a gyógyulás, a gyógyítás előfeltétele, a megalapozott reményünk kibontakozásának forrása.

szabadegyetem web 20181114 11Udvardy György megyéspüspök arra mutatott rá, hogy elfogadjuk azt, hogy törvények, szabályok vesznek körül minket, amelyek nélkül nem tudunk létezni. A törvénynek való megfelelésben azonban a legfőbb kérdés, hogy mit gondolunk a törvény hozójáról. Ha tiszteljük, szeretjük, akkor megtartjuk a törvényét. Mi úgy tekintünk az életünket szabályozó törvényekre, mint Isten szent törvényére, szentnek gondoljuk a törvényhozót, és hisszük, hogy törvényének betartása az életszentségre vezet minket. Mindez nem az élettől idegen valóság, hanem a szabadság, a méltóság, az osztozás, az öröm megélése. A korlátok ellenére is a feltámadott lét örömében tudunk élni, és éppen ez a tapasztalat emeli a Krisztust ismerő embert a törvény fölé.

A szabadegyetemi konferenciasorozat szemeszterzáró előadása december 12-én 18.00 órakor kezdődik a Magtár Látogatóközpontban. Udvardy György megyéspüspök mellett rendhagyó módon egy meghívott előadó lesz, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős tagja. A meghirdetett tematikának megfelelően az előadások az emberi élet új kultúrája mellett emelnek szót.

Hanganyag

A hanganyagokat készítette: Visontai László

Fotó: Loósz Róbert
További képek az eseményről itt.


{youtube}nO7YJPs-L00{/youtube}

{youtube}VZUQgNlhhDo{/youtube}

{youtube}O71--koxzH8{/youtube}