A Fraknói Vilmos-díjat évente legfeljebb három olyan, jeles személyiség kaphatja meg, akinek munkássága kiemelkedik a teológia, filozófia, egyháztörténet területén, vagy pedig jelentős szerepet játszott az egyház megújulásában. Idén Gesztesy András, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola teológiai tanára az egyik díjazott.
Dr. Gesztesy Andrást 1975-ben szentelték pappá, majd tíz évig Dunaföldváron szolgált. Káplánként létrehozta az egyházmegye legfontosabb lelkipásztori közösségi hálózatát, énekkart alapított, illegális nyári táborokat, lelkigyakorlatokat és teológiai levelező tanfolyamot szervezett. 1989 után a hittudományi főiskola tanára lett Pécsett, és egyike volt azoknak, akik megalapították a Pécsi Tudományegyetem keresztény filozófia tanszékét, ahol tizenöt évig tanított.
Szakterülete a fundamentális teológia, ami a vallással, a kinyilatkoztatással, Jézus Krisztus tanításával és az egyháztannal kapcsolatos alapkérdéseket tárgyalja. Ezeket a területeket mindig sok támadás érte, ezért az apologetikából, a hitvédelemből a II. Vatikáni Zsinat után kialakult a fundamentális teológia. Ennek lényege, hogy az egyház széleskörűen mérlegelve fölvesse az alaptanításaival kapcsolatos lehetséges ellenérveket, és kidolgozza az azokra adott meggyőző válaszokat.
András atya saját bevallása szerint mindent óriási hévvel végez: az ifjúság lelkipásztori szolgálatát, a fundamentális teológia oktatását, sőt a keresztény filozófia tanítását is, ahol Jézus Krisztusról, Istenről és eszkatológiáról olyan hallgatóknak tart előadásokat, akik soha nem jártak hittanra, és nem olvastak vallási tárgyú könyveket sem. A teológus szerint a Fraknói-díj talán annak a lelkesedésnek, annak a hevületnek szól, amely egész munkásságát jellemezte.
Kapcsolódó hír
2014. november 26-án, szerdán, 17:00-tól, Fiatalon, sok tapasztalattal címmel beszélgetést szerveznek Gesztesy Andrással a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola új épületének társalgójában.
