A Tolna megyei Bátán található Magyarország egyetlen Szent Vér kegyhelye. A korábban itt álló bencés apátságot Szent László király alapította 1093-ban a Klastrom-hegyen, ahol a 15. század elején Krisztus valóságos Vére jelent meg az Oltáriszentségben. Az eucharisztikus csoda hírére a hely az egyik legjelentősebb nemzeti kegyhelyünkké vált a középkorban, melyet IV. Jenő pápa 1434-ben búcsúkiváltság adományozásával szentesített. 2015-ben ennek az országos hírű kegyhellyé válásnak ünnepeljük a 600 éves jubileumát. Október 3-án két útvonalon indul gyalogos zarándoklat Bátára, a jubileumi ünnepi szentmisére. Kövesse hétről-hétre frissülő sorozatunkat Bátáról, a kegyhelyről, a Szent Vér teológiájáról!
Magyarország egyetlen Szent Vér-kegyhelyére zarándokolt a Pécsi Egyházmegye közössége.
„Reményben örülj, békével tűrj, imádkozz szüntelen!" A Pécsi Egyházmegye ezzel a mottóval indítja útjára az október 3-ai bátai zarándoklatot. Idén ünneplik a bátai Szent Vér Kegyhely 600 éves jubileumát.
Pécsről indulnak buszok a bátai zarándoklatra
Három busz indul Pécsről október 3-án mohácsi és dunaszekcsői megállókkal Bátára. Azok a pécsi hívek tehát, akik gyalogolni szeretnének, Mohácsnál és Dunaszekcsőnél is bekapcsolódhatnak a zarándoklatba, de közvetlenül Bátára is el lehet jutni a járművekkel.
A Pécsi Egyházmegye zarándoklata Bátára (2015)
„Reményben örülj, békével tűrj, imádkozz szüntelen!" A Pécsi Egyházmegye ezzel a mottóval indítja útjára az október 3-ai bátai zarándoklatot. Idén ünneplik a bátai Szent Vér Kegyhely 600 éves jubileumát. A zarándoklaton gyalogosan, kerékpárral, autóbusszal vagy személyautóval lehet részt venni.
 Plakát (A4) | [ ] |
Ezeréves fennállását ünnepli Báta ezen a hétvégén. A programsorozat augusztus 20-án kenyérszentelő szentmisével kezdődik, majd augusztus 23-án, vasárnap a Szent Vér templomban Udvardy György pécsi megyéspüspök tartja a millenniumi szentmisét. Az idén ünneplik a bátai Szent Vér Kegyhely 600 éves jubileumát is.
Báta a 18-19. században (II.)
1776-ban nagy egyházi reformot vezetett be Mária Terézia királynő, új egyházmegyéket hozott létre és megszüntette a korábbi exempt plébániákat, így azok az illetékes megyéspüspök joghatósága alá kerültek. Báta így került a pécsi egyházmegyéhez. Klimo püspök el is rendelte azonnal ezeknek a plébániáknak a vizitációját. 1776-tól pécsi egyházmegyés papok látták el a bátai hívek lelki gondozását.
Báta a 18-19. században (I.)
A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények következtében nőtt a lakosság száma, de környékünk soknemzetiségűvé vált. Báta ugyanakkor magyar nemzetiségű mezőváros maradt. A pécsi püspök ekkor Nesselrode Ferenc volt, aki elkezdte a pécsi egyházmegye újjászervezését.
Báta a reformáció-korában (I.)
1580 – Telegdy Miklós még pécsi püskökként megírja híres posztillás könyvét, melyben a nehéz helyzetben lévő, sokszor pap nélkül maradt katolikus közösségeknek próbál segítséget nyújtani
Báta a Zsigmond-korban (II.)
Bodrog megye alispánjai hivatkoznak Rozgonyi Simon országbíró 1411. évi kiváltságlevelére
Az oklevél arról tanúskodik, hogy Báta már ekkor híres kegyhely
Báta az Anjou-korban (II.)
Avignon, ahol a pápák a 14. században a székhelyüket tartották, Boleszláv apát többször is járt a pápai udvarban
„Krisztus szenvedése, erősíts meg engem!”
Báta, Magyarország legősibb kegyhelyei közé tartozik. Nem Mária kegyhely, Krisztus megváltó szenvedésére akarja irányítani a figyelmünket. Ezért hívja évszázadok óta a zarándokokat a Klastrom-hegyre.
