Az apátság utolsó évtizede
1526. szeptember 1. – a bátai szerzetesek a Szent Vér ereklyét és a monostor kincseit Pannonhalmára menekítik
1526. szeptember 3. – a Buda felé vonuló török hadak felgyújtják a bátai monostort
1527 áprilisában a Cserni Jován ellen induló Török Bálint Bátánál kelt át a Dunán, de a „fekete embertől" vereséget szenvedett
1529 – János király Bátán szállt meg, a török közeledtének hírére a bátaiak elmenekültek
1533 – Perényi Péter elfoglalja az apátságot
1535 – Győri Mihály apátot pannonhalmi főapáttá választják, Báta új apátot kap
1539 január – a bátai apát tisztelgő látogatást tesz János királynál
1539 július – Aleander pápai nuncius feljegyzése szerint a törökök elpusztították a bátai apátságot, tízezer embert hurcoltak el rabságba
Török hadak felvonulása, korabeli metszeten
A török pusztít, éget és rabol, korabeli metszet
A bátai kegyhely pusztulása 1539
Aleander pápai nuncius naplója
1539. Július 26.
„Sbardelatus mondta: az az újság, hogy a törökök prédára hányták egy Báta nevű város minden lakósát, kb. 10000 embert. Ebben a városban nagy híre volt Krisztus csodás Vérének."
Aleander pápai nuncius naplója
1539. Július 27.
„Várday Pál esztergomi érsek ma azt mondta nekem, hogy abban az időben, amikor ő Bátát látta, az 200 házból álló város volt, de úgy értesült, hogy később lélekszáma nagyon megnőtt, ugyanis a környező területekről ezekben az években oda csődültek össze az emberek a körös-körül portyázó törököktől való félelmükben. Ott kiemelkedő helyen monostor van, nevezetes Urunk Jézus Krisztus csodás Véréről, melyet – úgy mondják – Perényi Péter vitt el valamelyik várába."
A törökök az elhurcolt embereket rabszolgának adják el (Korabeli színezett metszet)
Mihály kalocsai prépost jelentése
1529. július 22.
Tegnap néhányan kanonoktársaim közül a kalocsai bíróval együtt Budára jöttek fel hozzám, s végleg búcsút mondanak annak a helynek. Jelezték, hogy a nagy félelem miatt nem maradhatnak ott tovább. Főleg most nem, hogy látják, a naszádok maradványai Budára távoztak, s a dunántúli részekről menekülnek a jeles Batha, Kesztölc, Szék, Ete, Ebes, Szekszárd, Tolna és Paks mezővárosok és számos más város lakói, ugyanis hallották, hogy a Dráva parti Eszék ezekben a napokban török kézre került.
Szapolyai János király, aki 1529-ben királyként is felkereste Bátát,
útban Mohács mezejére, ahol Szulejmán szultánnal találkozott
