Katekéták, lelkipásztorok és befogadó csoportok vettek részt a XVI. katekumenátus konferencián Mohácson. A háromnapos konzultáción szó volt a beavató szentségekre való felkészülés szertartásainak történelmi változásairól, az európai helyzetképről, valamint a magyarországi katekumenátus fejlődési irányairól is.
A katekumenátus intézménye a korai egyházban alakult ki. Aki keresztelkedni akart, gyakorlatilag életmódváltásra vállalkozott - erről beszélt Heidl György, a Pécsi Egyházmegye tudományos, kulturális és kommunikációs igazgatója előadásában a XVI. Országos Katekumenátus Konferencián.
Heidl György kifejtette:
„Ez egy meghatározó folyamat volt a korai egyházban, amelyet annyira fontosnak tartott a második vatikáni zsinat, hogy megpróbálta föleleveníteni, és olyan irányelveket adott ki, olyan dokumentumokat fogalmazott meg, amelyek bátorították az egyházi közösségeket az ősi szertartások mai viszonyokra való alkalmazására".
A katekmenátus szerkezete nem sokat változott az idők során. Régen és ma is a legfontosabb a döntés, amit mindenkinek saját szabad akaratból kellett, és kell meghoznia. A korai egyházban a keresztség és a bérmálás egyszerre történt, és egy héttel később járulhattak teljes jogú tagként az eucharisztiához a jelöltek, de voltak helyek, ahol már azonnal áldozhattak is a keresztség után. A korai egyház két szentségben gondolkodott, két misztériumban, a keresztségben és az eucharisztiában. A modern egyház hét szentséget különböztet meg, de minden szentség valamiképpen az eucharisztiától függ, és az eucharisztiától kapja ragyogását- tette hozzá az igazgató.
A modern kori felnőtt beavatás folyamata azért is lett egyre sürgetőbb, mert csökken a gyermekkeresztségek száma még a keresztény országokban is. Ennek több oka is van, mondja Németh Norbert szombathelyi egyetemi lelkész a konferencia szervezője.
„Egy szülő, ha meggyőződik arról, hogy a hit az ő életét kiteljesíti, elmélyíti és a boldogság felé segíti, akkor ezt a jót szeretné átadni gyermekének. Ezt egy jó szülő már gyermekkorban megteszi, de akik nem kaptak hitbeli megalapozást, vagy nem olyan közösségből, családból származnak, ott ezt felnőtt korban tudják megismerni és reménység szerint meg is élni."
A konferencia célja az volt, hogy segítse azoknak a közösségeknek a munkáját, akik felnőtt megtérőkkel foglalkoznak. A katekumenátusra nemcsak azokat hívják, akik még nem részesültek a szentségekben, hanem azokat is, akik már részesültek benne, de nem volt módjuk arra, hogy hitbeli ismereteiket elmélyítsék.
„A katekumenátus legfőbb célja, hogy elvezessük a ránk bízottakat Krisztushoz, és hogy közösségre lépjenek Jézus Krisztussal." – mondta Németh Norbert.
Fotó: Angyal Zsuzsanna
