A Pécsi Püspöki Bíróság munkatársai október 24-én tartották összejövetelüket, amelyen a házasság érvénytelenségének egyes esetei kerültek előtérbe. A kérdésekre Fehér Andrea bírósági jegyző válaszolt.
Milyen érvénytelenségi esetekről volt szó a továbbképzésen?
Az októberi összejövetelen a házassági beleegyezés hiányosságairól beszéltünk az értelem szempontjából: a tudatlanság, tévedés, megtévesztés eseteiről volt szó.
Milyen, a valós életből vett példákat említhetünk ezekre a jogesetekre?
A tudatlanság tekintetében elég ritka a joggyakorlati példa, hiszen a mai felvilágosult társadalmakban igen nehéz azt elképzelni, hogy lennének, akiknek fogalmuk sincs arról, mi a házasság mint tartós közösség, szexuális kapcsolat, mely arra irányul, hogy abból gyermek szülessen. Ilyen eset nem igazán szokott előfordulni.
A tévedést vizsgálva is összetevőkre bontható egy jogeset. Lehet tévedésben valaki a házasság jogi valóságát illetően, de tévedhet a tények tekintetében is. A tévedés vonatkozhat a másik fél személyazonosságára (ez szintén ritka, szélsőséges eset), vagy a másik személy egy konkrét tulajdonságára, de az ilyen esetek sem gyakoriak napjainkban.
Végül szintén ehhez a témához tartozik a megtévesztés esete, amikor valaki elhallgat olyan betegséget vagy állapotot (terméketlenség, alkoholizmus, más személytől eredő terhesség) a másik elől, ami alkalmas arra, hogy a házasfelek életközösségét súlyosan megzavarja. Ezek gyakrabban előforduló jogesetek a gyakorlatban, mint az előzőek.
A sajtóban az elmúlt időszakban többször olvashattunk a Szentatya házassággal kapcsolatos álláspontjáról. Az egyik legjelentősebb hír arra vonatkozott, hogy a jövőben Ferenc pápa „megkönnyíti a katolikus pároknak a házasság érvénytelenítését". Mit jelent ez a gyakorlatban?
2015. december 8. óta van hatályban az új egyházjogi szabályozás a házassági perek vitelének tárgyában. Az új rendelkezés szerint már nem szükséges két egybehangzó ítélet egy egyházi házasság érvénytelenítéséhez, hanem egyetlen fokon is születhet jogerős ítélet. Ez bizonyos szempontból tehermentesítette a fellebbviteli fokok munkáját, időben is rövidítette az eljárás menetét, mindazonáltal felelősségteljesebb, alaposabb munkát követel meg az első fokon eljáró egyházmegyei bíróságoktól. Ezek mellett természetesen a fellebbezési jogok megmaradtak, tehát elméletileg a második fokok – metropolitai bíróságok - mint fellebbviteli fórumok nem szűntek meg, munkájuk továbbra is van, főként a vitás, nehéz házassági perekben.
A másik újdonság, amely valóban teljesen új joggyakorlati módszer, a rövidített eljárások alkalmazásának lehetősége. Ezen eljárásokat csak igen kivételes, és gondosan előkészített ügyekben lehet alkalmazni, amikor pl. betegségek meglétét bizonyító okiratokból és egyéb körülményekből egyértelműen bizonyított az érvénytelenség. A tapasztalat azt mutatja – a Bíróságunkon kezdeményezett ügyek tekintetében -, hogy ilyen egyedi, az érvénytelenséget egyértelműen bizonyító élethelyzetek rendkívül ritkán fordulnak elő.
Hogyan lehet kezdeményezni a házasság érvénytelenítését és mi a pontos ügymenet?
Házassági pert a házasságot kötött két fél bármelyike kezdeményezhet (miután a házasságuk már helyrehozhatatlanul megromlott ld. polgári válás) – akár közösen is –, személyesen, olyan formában, hogy megkeresi(k) vagy a lakóhely – gyakorlati szempontból ez a legmegfelelőbb –, vagy a házasságkötés helye szerint területileg illetékes egyházmegyei bíróságot. Ott mindenképpen találkozni fognak olyan egyházi eljárásjogban jártas munkatárssal, aki segítséget nyújt a továbbiakban.
A Pécsi Püspöki Bíróságon ennek megfelelően fogadjuk azokat – egy előzetesen egyeztetett időpont után (elérhetőségeink az Egyházmegye webes felületén megtalálhatóak), akik nehéz házassági szituációban élnek, illetve szeretnék rendezni életállapotukat. Bíróságunkon aztán megfelelő tájékoztatást, útmutatást kapnak az ügy rendezése tekintetében, illetve magáról az ügymenetről.
