1936-ban, Szent Mór püspökké szentelésének 900. évfordulóján emlékkönyvet jelentetett meg a Pécsi Egyházmegye. Ebben olvasható Kühár Flóris tanulmánya, amely a rendelkezésre álló, Szent Mór személyéhez kapcsolódó írásos emlékeken túl a történelmi, szellemi környezet vizsgálatával igyekszik az egykori pécsi püspök jellemét az olvasó elé tárni.

Szent Mór a Zobor-hegyi remetékről, Zoerardról és Benedekről szóló legendájában azt írja, hogy iskolás fiúként személyesen látta Zoerard remetét, akinek történetét később a zobori apáttól, Fülöptől hallotta. Ebből tudjuk, hogy Mór gyermekkorában került a nem sokkal korábban épült pannonhalmi monostor iskolájába. Abból, hogy nem novíciusként, hanem fiatalabb korában, iskolásként került a bencésekhez, arra következtethetünk, hogy jobb módú, magyar, már keresztény családból származott. Milyen volt az a környezet, amelyben Pécs második püspöke iskolás korától nevelkedett? Mit tanult gyermekként Szent Márton hegyén? Milyen könyveket olvasott? Mi volt számára az áhított életpálya? Mi vezette Szent Istvánt arra, hogy a pécsi püspökség élére állítsa? Ilyen kérdések megválaszolásával rajzolódik ki előttünk Kühár Flóris tanulmányában Szent Mór alakja.

szent mor lyceum 900

Történeti forrásokból biztosan tudjuk, hogy 1030 körül, amikor Szent Gellért megszervezi a csanádi püspökséget és káptalani iskolát, Pannonhalmáról négy, a tudományban és igehirdetéseben jártas pap érkezik az új püspökség területére. Látható tehát, hogy a monostorban Mórnak a tudományokban jártas, művelt iskolamesterei voltak. A korabeli iskolák működését Szent Adalbert életrajzából ismerjük, Pannonhalma alapító szerzetesei pedig Adalbert társai, világot járt emberek voltak, és arról is több írásos adat van, hogy a magyar és külföldi szerzetesek, monostorok, iskolák közötti érintkezések rendszeresek voltak. Joggal feltételezhetjük tehát, hogy amit a Szent Adalbert-életrajz elmond a monostori iskolák működéséről, az Szent Mór iskolájára is igaz, némi kiegészítéssel. A tananyagot a hét szabad művészet jelentette, amelyet Nagy Károly iskolareformja a keresztény világszemlélet szolgálatába állított. Sokat tudunk arról, hogy a 11. századi pannonhalmi diákok milyen könyveket olvastak, a század végéről fennmaradt ugyanis egy összeírójegyzék, amely cím szerint felsorolja a monostorban fellelhető összes könyvet. Ebből tudjuk, hogy elsősorban a trivium tárgyaihoz (grammatika, dialektika, retorika) kapcsolódó könyveket használtak, a quadrivium (zene, aritmetika, geometria, csillagászat) terén megelégedtek azzal, amit Sevillai Szent Izidor húszkötetes enciklopédiájának első három könyvében találtak. A nyelvi, bölcseleti, számtani és természettudományos tárgyak csak arra szolgáltak, hogy előkészítsék a diákságot a vallás igazságainak megismerésére, a monostori iskolák főként a hittudományi képzést fejlesztették ki. Ez az oktatás anyagát közvetlenül, vagy közvetve a Szentírásból és a szentatyák írásaiból vette. A nyugati iskolákban ebben az időben már fordításokban olvasták az antik filozófusok, Platón és Arisztotelész műveit, valamint a klasszikus latin költőket. A pannonhalmi iskola azonban a hagyományos úton jár, Szent Mór a szentírásból és a szentatyáktól szerzi lelki életének szilárd alapjait.

De talán még fontosabb Mór jellemének megértésében, hogy milyen nevelési elvek mentén szerveződött a monostori oktatás. Erre a kérdésre a 11. századi canterbury apát és iskolamester, Szent Anzelm elvei adhatnak választ, aki szerint a nevelés művészet; jósággal és szelíden kell a növendékek felé fordulni. Ezek a gondolatok összhangban állnak azzal, amit a Regula az apát személyéről mond: hangsúlyozza az egyéni jellemzőkhöz való alkalmazkodást, valamint azt, hogy a novíciusok mesterének alkalmasnak kell lennie a lelkek megnyerésére.

Szent Mór írásai közül mindössze egy 4-5 oldalas legenda maradt fenn. Azontúl, hogy a pécsi püspök életrajzi adataira ebből a történetből következtethetünk, a szöveg bizonyítéka annak is, hogy a kor szerzetese mit tekintett eszményképnek: legendájának egyik hősét, Benedeket vértanúként jellemzi, ezzel nagyobbítva érdemét. A Zobor-hegyi remete valójában nem a hitéért szenvedett vértanúhalált, egyszerű rablógyilkosság áldozata lett. A 11. században azonban még mindig él az ősegyház öröksége, a kor szentjeinek eszménye és vágya a vértanúság.

Az, hogy az egykori pannonhalmi bencés diák, szerzetes, majd apát a pécsi püspökség élére került 1036-ban, valószínűleg nagyban köszönhető személyiségvonásainak. A Szent Imre-legendából tudjuk, hogy társai között is kiemelkedő volt a szerzetesi erényekben, az alázatosságban, béketűrésben, engedelmességben. Jellemzőin túl azonban szem előtt kell tartanunk azt a tényt is, hogy Szent István a pannonhalmi szerzetesekben láthatta a szerveződő keresztény állama és a pápai állam közötti kapcsot.

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon
2021 január
M T W T F S S
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Ökumenikus imahét - ELMARAD:
Pécs -
2021. 01. 22. - 2021. 01. 24.
Önkéntes beteglátogatók képzése - ELMARAD:
Magtár Látogatóközpont -
2021. 01. 23. -
Szabadegyetem a NEK jegyében - ELMARAD:
Magtár Látogatóközpont -
2021. 01. 27. -
Igazgatói értekezlet - közoktatás:
Tamási -
2021. 01. 29. - 2021. 01. 29.
Megszentelt élet napja:
gimnáziumokban -
2021. 02. 02. - 2021. 02. 02.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi