A Pécsi Püspökség idén is meghirdeti nőnapi nyereményjátékát. Ebben az évben nőnapra készülve Bűnbánó Szent Mária Magdolna személye kerül a középpontba. A róla szóló írás tartalmazza a választ arra a 7 kérdésre, amelyeket egy héten keresztül napról-napra tesz közzé a Pécsi Egyházmegye közösségi oldalán.
A helyes megfejtést e-mailben beküldők között értékes ajándékcsomagot sorsolunk ki. Az ünnephez kapcsolódóan, március 9-én, pénteken 18 órától egy 5 tételes bor-és csokoládékóstoló kerül megrendezésre. A program regisztrációhoz kötött. Regisztráció itt.
A Pécsi Székesegyház mennyezetén, a szentély déli oldalán, a szentek sorában kapott helyet Bűnbánó Szent Mária Magdolna olajosedényt tartó freskója. Miután Jézus hét ördögöt űzött ki belőle és meggyógyította, Mária Magdolna a tanítványokkal együtt élete végéig követte. Az evangéliumok elmondása alapján Mária Magdolna tanúja volt a Megváltó keresztre feszítésének, halálának és feltámadásának.
Mária Magdolna életéről nem tudunk sokat. Talán emiatt forrhatott össze Mária Magdolna alakja már az ókeresztény korban más újszövetségi nőalakokkal, akiket szintén Máriának hívtak. Így vele azonosították a feltámasztott Lázár és Márta testvérét (Jn 12, 1-8), valamint azt a bűnös asszonyt, aki egy farizeus házában könnyeivel öntözte és hajával szárította Jézus lábát, majd illatos olajjal kente meg (Lk 7, 36-38). A keleti egyház ezzel szemben mindig megkülönböztette a fent említett három személyt: Betániai Máriát, a bűnös asszonyt és Mária Magdolnát, amit a legújabb Szentírás-kutatás is igazolt.
Mária Magdolna neve egy településre utal, a Genezáreti-tó nyugati partján található Magdalára, ami sózott haláról híres halászati központ volt. Nem tudjuk, hogy Mária Magdolna első találkozása itt vagy más helyen történt-e Jézussal. Erre csak rövid utalásokat olvashatunk Lukács (Lk 8,2) és Márk (Mk 16,9) evangéliumaiban. Az biztos, hogy az asszony életét meghatározó és átformáló pillanat lehetett: hét ördögtől tisztította meg. A hetes szám, ami a teljességre utal, azt jelenti, hogy Mária Magdolna teljesen megszállott volt.
Később – ahogy Lukács leírja (Lk 8,1-3) – Mária Magdolna a Jézus kíséretéhez tartozó asszonyok közé került, akik hallgatták és látták csodáit. Ott állt Jézus keresztje alatt, majd jelen volt sírba tételekor is. Találkozását a feltámadt Krisztussal János evangélista írja le (Jn 20, 11-18). „Jézus megkérdezte tőle: »Asszony, miért sírsz? Kit keresel?« Ő pedig, azt gondolva, hogy a kertész az, ezt felelte neki: »Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem, hová tetted, és én elviszem!« Ekkor Jézus megszólította őt: »Mária!« Erre ő megfordult, és héberül így szólt: »Rabboní!«, ami azt jelenti: Mester. Jézus azonban így szólt: »Ne tarts fel engem, mert még nem mentem fel Atyámhoz, hanem menj el a testvéreimhez, és mondd meg nekik: Fölmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, az én Istenemhez és a ti Istenetekhez.«” János evangéliuma alapján a Feltámadt Krisztus tehát először Mária Magdolnának jelent meg, ezért is nevezték őt a 3. századtól az apostolok apostolának (latinul apostola apostolorum).
A katolikus egyház július 22-én ünnepli Bűnbánó Szent Mária Magdolna ünnepét. Védőszentje a bűnbánóknak, vezeklőknek, az eltévedt lányokkal foglalkozó szerzetesrendeknek és intézményeknek, az orvosoknak és gyógyszerészeknek, haldoklóknak, pestis ellen küzdőknek, mozgásproblémákkal született gyermekeknek, drogbetegeknek, fodrászoknak, kozmetikusoknak (a hiúság ellen), erszény- és dobozkészítőknek, kertészeknek, kesztyűsöknek. A forrásoknak és patakoknak ott, ahol úgy tartják, hogy azok Mária Magdolna könnyeiből fakadtak.
A néphagyományban Mária Magdolna ünnepnapja szépségvarázsló és hajvágó leánynap. Málomban ekkor vágtak a kislányok hajából, mert úgy tartották, hogy akkor még hosszabbra nő. Dologtiltó szokások is kapcsolódtak hozzá, Rózsafán nem volt szabad ezen a napon festeni, meszelni. Egyben időjárásjósló nap, amely zivatart hoz Mária Magdolna könnyeire utalva.
A Pécsi Egyházmegyében Abaligeten szenteltek Mária Magdolna tiszteletére templomot (1796). A Pécsi Püspökségen több olyan képzőművészeti alkotás is látható, amelyen Mária Magdolna szerepel. A Püspöki Palotában kapott helyet Zala György 1884-ben készített márvány szoborcsoportja: Mária Magdolnát Szűz Mária lábait átkarolva láthatjuk. A szobrász a két nőalak gesztusaiban, mozdulataiban és érzelmeiben nagyon finoman és érzékletesen mutatja meg a két nő gyászát és vigasztalódását. A Püspöki KincsTár kiállításán egy 18. század közepén készült festményen Mária Magdolna beteget látogatva, vagyis az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása közben jelenik meg. A betegben pedig maga Krisztus ismerhető fel Máté evangéliuma alapján (Mt 25,40): „Bizony mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.”
A legenda szerint Mária Magdolna Krisztus mennybemenetele után a mai Franciaország területén élt. Remeteként lakott egy barlangban harminc esztendőn keresztül. Tápláléka az Oltáriszentség volt, amelyet angyalok vittek számára.
Bodnár Boglárka
Forrás:
- Diós István: A szentek élete. (http://www.katolikus.hu/szentek/0722.html, a letöltés dátuma: 2018. február 25.)
- Herbert Haag: Bibliai lexikon. Szent István Társulat, Budapest, 1989. 1162-1163.
2018. március 8-án megtörtént a nőnapi játékunk nyereménysorsolása.
Gratulálunk a nyertesnek:
Ignéczné Ágoston Máriának
Nyereménye egy püspökségi ékszercsomag valamint egy ingyenes részvétel a 2018. március 9-én tartandó bor-és csokoládékóstolón.
Köszönjük minden lelkes résztvevőnek a helyes megfejtéseket!
Játsszunk együtt jövőre is, ismerjük meg a Székesegyház női szentjeit!
