Virágvasárnap ismét bemutatják az ifjúsági passiót a Tettyén. Az élőszereplős szenvedéstörténetet idén is a Pécsi Egyházmegye ifjúsági referatúrája szervezi Nagy Norbert ifjúsági referens vezetésével.
A rendezést a Keret Alkotó Csoport vállalta Toldi Ildikó és Bognár Csaba irányítása alatt. Az utolsó próba előtt két szereplővel, Kereszti Rékával és Őri Ákossal beszélgettünk a próbákon átélt tapasztalataikról és az ifjúsági passió evangelizáló szerepéről.
Milyen élmények gazdagították a próbákat?
Réka: A próbák során nem csupán az előadás bemutatására készültünk. Az első alkalmakkal megkezdett gyakorlatokkal közösséget építettünk, megismertük a másikat, illetve saját magunk is nyitottabbá váltunk. Így épült ki a bizalom egymás felé is.
Ákos: Egy ilyen rendezvény előkészítésében olyanok vesznek részt, akik hasonlóképp gondolkodnak, van legalább egy közös pont az életükben. Ezért nagyon hamar családias légkör alakult ki a próbákon. Mindannyiunkban munkálkodott, hogy valamit adni szeretnénk a nézőknek, hiszen évről évre többezren jönnek megnézni a passiót. Egyszerre megrázó és lenyűgöző, amikor a közönség pisszenés és mindenféle zaj nélkül követi az eseményt.
Milyen belső változáson mentetek át, miközben a szenvedéstörténetet a szerep által jobban megismertétek?
Réka: Az események dramatizálásával másképp leszünk részesei a történetnek, belekerülünk a cselekménybe. Így – ellentétben azzal, amikor csak hallgatjuk az evangéliumi szakaszt ̶ aktív szereplői vagyunk a szenvedéstörténetnek.
Ákos: Az én szerepem, Heródes, teljesen ellentétes a saját személyiségemmel. Nagy odaadást kíván tőlem, hogy belehelyezkedjek az uralkodói viselkedésbe. És a többieken is észrevettem, hogy átszellemülnek a szerep kedvéért. Az egyik pillanatban még mi voltunk a színpadon egy jelenetben, most már a többieket figyeljük egy másik jelenetben – nagyon sokat ad nekünk is ez a folyamat.
Hogyan változott bennetek a passió mint történet?
Réka: Amiatt, hogy belülről éljük meg az eseményeket, más hangsúlyt kap a húsvét ünnepe. Eleinte nehéz volt belehelyezkedni a történelmi korba, milyen volt az akkori Jeruzsálem, hogyan éltek és viselkedtek az emberek. Ezt az improvizatív játékok segítségével átéreztem, és így a húsvéti események mélyebb értelmet nyernek.
Ákos: Valóban, amikor a húsvéti vigílián ismét hallom a feltámadást megelőző eseményeket, már másképp figyelek a szövegre. Nem kívülálló vagyok, hiszen ennek én magam is a részese voltam. Ebben segít, hogy Norbi atya (Nagy Norbert, ifjúsági referens) minden próba elején felolvas a szentírásból és olyan magyarázatot ad, amely motiválja a szereplőket: légy ott, mutasd meg magad és csináld a feladatod!
Miért ilyen népszerű az Ifjúsági Passió, hogy évről évre többezren járják végig a szereplőkkel a kálváriát?
Réka: Éppen ez, hogy külső térben, a városlakók számára népszerű helyszínen járjuk az utat. Azzal, hogy a közönség követi az eseményt, részese lesz az előadásnak. A nézők is bevonódnak a cselekménybe, és máris nem 2018 márciusában Magyarországon járnak, hanem a közel kétezer évvel korábbi Jeruzsálem utcáján követik a szenvedéstörténetet.
Ákos: A tömegjeleneteket éppen ezért úgy rendezzük, hogy egy-egy szereplőt szándékosan beküldünk a nézők közé. A kiáltások és énekek is szó szerint minden irányból körülveszik a közönséget, interaktívvá válik a játék.
Az Ifjúsági passiót 2018. március 25-én 15.00 órakor láthatják az érdeklődők a Tettyén.