Május 27-én, a Szentháromság napi német búcsún már régi pompájában csodálhatják meg a hívek a máriakéméndi templom előtt álló két Zsolnay pirogránit angyalszobrot.
Idén is megrendezik a Szentháromság vasárnapján hagyományos német búcsút Máriakéménden. Délután fél kettőkor indulnak a népviseletbe öltözött hívek a település központjától a kegytemplomhoz, ahol Kvanduk Frigyes általános püspöki helynök áldja meg a felújított angyalszobrokat. Ezt követően kezdődik a német nyelvű ünnepi szentmise.
Mai ismereteink szerint az 1890-es években 11 db 2,5 m magas angyalszobor készült az akkor világhírű pécsi Zsolnay gyárban. Budapesti megrendelésre alkották őket, öt szobor azóta is a kőbányai Szent László templomban áll. Egy angyalt azonban Pécsett, a Zsolnay mauzóleum tetején helyeztek el, sajnos ez ma már nincs meg. A szobrokat Lechner Ödön tervezte, a szobrász pedig a szászvári születésű Kiss György (1852-1919) volt. A szobrok anyaga, a pirogránit egy mesterségesen készített, a gránithoz hasonló kő. Könnyen olvadó agyagból készül. Az agyagot égetik, porrá őrlik, nyers, nehezen olvadó agyaggal keverik, vízgőzzel gyengén megnedvesítik és nagy nyomás mellett préselik, azután újra égetik.
Az alkotások a szecesszió kedvelte géniuszok heroikusságát előlegezik meg, magyaros jelleggel és erővel. Plasztikája eltér a korabeli épületszobrok sablonjaitól. A nagyméretű honalapítás-kori domborműves magyaros öltözetű, varkocsos (fejtetőn vagy tarkón szorosan összekötött, ezen túl lazán lógó hajfonatú) angyalszobrok a hitet és szeretetet jelenítik meg: a keresztet tartó a hit, a másik a szívét mutató angyal a szeretet szimbóluma. Kishajmáson 3 szobor áll, sajnos törötten: a horgonyt tartó remény-szimbólum, valamint 2 másik, imára kulcsolt kézzel ábrázolt angyal. Budapesten a kőbányai templomnál látható mind az öt figura: hit, remény, szeretet és a két imádkozó szobor.
Egyes példányok sokáig a Zsolnay gyár raktárán maradtak. Csak 1958-ban állították fel őket szabadtéren: három Kishajmásra, a hegyoldalban található kálváriához, kettő pedig a máriakéméndi búcsújáró kegyhelyre a templom főbejáratához került. Érdekes, hogy a kőbányai angyalok feje körül glória látható, de a máriakéméndi és kishajmási szobrokon ilyen nincs.
Sajnos a szakszerűtlen kihelyezés miatt a máriakéméndi angyalszobrok az idők során fokozatosan töredeztek, míg állapotuk kritikussá vált. Közel 30 évig álltak törötten, ez idő alatt számtalan próbálkozást tettek a hívek és az itt szolgáló plébánosok, ám anyagi forrás hiányában sajnos nem jártak sikerrel.
A Mecsek Egyesület kezdeményezésére 2015 decemberében széles körű társadalmi megmozdulás indult. Fél év alatt közel 3,8 millió forint gyűlt össze. Ebből először a templom bejárata feletti mázas, szintén Zsolnay Magyarok Nagyasszonya dombormű restaurálása készülhetett el, majd hosszú várakozás után az angyalok. A kegytemplomhoz felvezető lépcső és a két falsarok felújítását, amelyen a szobrok állnak, a Pécsi Egyházmegye, a támfal jobb oldali részét a Mecsek Egyesület és a helyi plébánia finanszírozta.
