Ahogy évtizedek óta mindig, úgy idén is az egyházmegyében élő cigányok részvételével zajlott a máriagyűdi pünkösdi főbúcsú. A cigánybúcsú hagyományáról a zarándoklat rendszeres résztvevője, Boros Julianna számolt be.

Tudjuk hogy ez isteni csoda
A férjemmel, Zoltánnal 2003-ban ismerkedtem meg, azóta minden évben elzarándokolunk Máriagyűdre, a cigánybúcsúra. Számunkra ez ünnepnap, amelyen a Szűzanyához imádkozunk, köszönetet mondunk azért, hogy egészségesek vagyunk, hogy az esetleges betegség elmúlt, hogy mindenünk megvan, ami szükséges, aminek lennie kell és kérjük a Szűzanyát, hogy segítse tovább az életünket.

A férjem családja Alsószentmártonból származik, ahol beás cigányok élnek, anyanyelvük a beás nyelv egyik típusa, a muncsán. Zolit a nagymamája nevelte fel Siklóson, így a hagyományokat, a szokásokat elsősorban a családon belül ismerte meg és sajátította el. Én a Tolna megyei Mözsről származom, romungró (magyar anyanyelvű) cigány családból. Gyermekkoromban a szüleimmel csak egy alkalommal voltam Máriagyűdön, a búcsúban. A családi anekdota szerint a szüleim nagyon szerettek volna gyereket, ezért elmentek Máriagyűdre, és a következő évben megszülettem. Zoli családjában ismertem meg azokat a szokásokat, amelyek a pünkösdvasárnapi cigánybúcsúhoz köthetőek. A legismertebb hagyomány, hogy a zarándokok Alsószentmártonból indulnak gyalogosan a kegytemplomhoz a szentmisére. A szentmisét idén is Lankó József atya (nekünk csak Tiszi) tartotta, a szertartás hagyományosan beás és magyar nyelven zajlott. Az egyházi énekeket az alsószentmártoni és környékbeli cigány asszonyok énekelték. A mise után rendszerint körmenet indul a Fájdalmas Szűzmária szoborhoz, ahol imádkozunk, gyertyát gyújtunk, könyörgünk mindannyiunk Égi Édesanyjához, hogy segítsen meg minket és családunkat.

 

bucsu mariagyud ciganyok web 20180520 17Az egyházi ünnep mellett néhány évtizede még nagy hagyománya volt, hogy a családok a körmenet után az otthon előre elkészített ételekkel leültek a szabadtéren és megebédeltek, beszélgettek régen látott rokonokkal, ismerősökkel. Még 15 éve is tömegek érkeztek, napjainkban egyre kevesebb ember jön. Látható, hogy a fiatalok nem jönnek vagy nem laknak már a környéken.

A körmenet végén megáldják a kegyhelyen vett gyertyákat, amelyet később az otthoni imák alatt, illetve mindenszentek ünnepén és karácsonykor gyújtunk meg. Szentelt vizet is szoktunk hozni a búcsúból, például új ház vásárlásakor az első ott alvás előtt ezzel hintjük meg a sarkokat. A búcsúban találkozunk régen látott ismerősökkel, rokonokkal. Ez a hagyományőrzés és a kapcsolattartás miatt fontos, mivel mi Pécsen élünk, és jóval ritkábban találkozunk velük, ilyenkor beszélgetünk arról, ki hogy van, örömeinket-bánatainakat megosztjuk. Szomorúan tapasztaljuk, hogy évről-évre egyre kevesebben vannak a búcsúban ismerősök, barátok, rokonok.

Amikor vártuk, de nem jött a gyermekáldás, a búcsúban férjemmel együtt könyörögtünk a Szűzanyához, segítsen meg minket, éveken át jártunk, hittük, hogy segíteni fog, csak türelemmel kell lennünk. 2011-ben Anna lányunk és 2014-ben Máté fiunk is megszületett. Az orvosok szerint orvosi csoda volt, mi azonban tudjuk, hogy ez nem orvosi, hanem isteni csoda.

Fotó: Loósz Róbert

2019 december
M T W T F S S
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Közelgő események

„Látogatóban a Mikulásnál” :
Püspöki KincsTár
2019. 12. 07. -
Idegenvezetés a Dzsámiban:
Dzsámi
2019. 12. 07. -
Pécsi Kamarakórus adventi hangversenye:
Dóm Kőtár
2019. 12. 07. -
Szentmise advent második vasárnapján:
Székesegyház
2019. 12. 08. -
Szentmise advent második vasárnapján:
Székesegyház
2019. 12. 08. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi