A Magyar Pálos Rend idei legnagyobb, országos találkozóját tartották meg Pécsett szombaton, június 9-én.
Pécs adott otthont a VII. Pálos Közösségek találkozójának, amelyet 2010 óta szerveznek meg, és most először érkezett püspöki székhelyű városba a rendezvény. A találkozón olyan települések képviselői vesznek részt, ahol történelmünk során jelen volt, vagy ma is jelen van az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend. A közös múlt megismerése, valamint a kapcsolatok mélyítése és közös célkitűzések megfogalmazása céljából a Pálos Rend és a pálos települések polgármesterei 2010-ben hagyományteremtő szándékkal indították útjára a találkozót.
Az ország 27 településéről mintegy százan vettek részt az egész napos programon, amelyet hagyományosan szentmisével indítottak a pécsi Pálos-templomban. Ezt követően számos turisztikai és kulturális eseményen vettek részt a települések képviselői, megtekintették a Pécsi Püspökség látnivalóit is. A rendezvényen részt vett és köszöntőt mondott Páva Zsolt, Pécs polgármestere, és az egyházmegye főpásztora, Udvardy György is.
A Magyar Pálos Rend és Pécs története nyolc évszázada összefonódik. Bertalan pécsi püspök 1225 körül telepítette a Jakab-hegyen közösségbe a Mecsekben élő remetéket, akik aztán a pálos szerzetesrendet a XIII. század közepén megszervező Boldog Özséb bíztatására csatlakoztak Remete Szent Pál Pilisben élő követőihez, a pálosokhoz.
A törökvész idején a pálos remetéknek el kellett menekülniük a Jakab-hegyről, de a törökök kiűzése után, 1686-ban visszatelepültek Pécsre. 1741 és 1756 közt építették fel a mai Lyceum-templomot és a mellette álló kolostort. 1786-ban II. József császár feloszlatta a rendet, így a pálosoknak el kellett hagyniuk az éppen csak felépült templomukat és kolostorukat.
Közel 150 éven keresztül, 1934-ig kellett várni arra, hogy Magyarországra, és így Pécsre is visszatérhessen a Pálos Rend. Ekkor kezdték felépíteni a Mecsek oldalában az új templomot és kolostort. 1950-ben ismét betiltották a rendet, és ezt követően csak majdnem 40 évvel később, 1989-ben indulhatott el újra.
Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Pálos Rend azon kevés, Magyarországon működő szerzetesrend közé tartozik, amelynek nem a fővárosban van a központja, hanem Pécsett.