A Katolikus Egyház az I. világháborúban címmel rendeztek konferenciát csütörtökön a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán. A konferencia előadásai áttekintették a szentszéki törekvéseket, majd egyházmegyei szinten az egyházkormányzati intézkedéseket, amelyek a hátország konszolidálását szolgálták.
A Nagy Háború nehéz helyzetbe hozta a katolikus egyházat, a legnagyobb európai országokban védekezésre kényszerült, és ezen csak rontott a háborúpárti társadalmi közvélemény.
Cziglányi Zsolt, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora köszöntőjében kiemelte:
„Az I. Világháborút leginkább a katolikus egyház ellenezte, és meglátta benne azt, hogy igaza volt a modern korral kapcsolatban: tévútra viszi a világot és a közösséget. A modernitás gőgje azonban ezt nem vette figyelembe. Éppen ezért a katolikus egyháznak ekkor kellett először szembesülnie azzal, hogy már nem komoly társadalmi tényező. Már nem szólhat bele, nem alakíthatja az európai politikát, társadalmat.”
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán működő Pécsi Egyháztörténeti Intézet célja, hogy a hátország életét úgy mutassák be, ahogyan az az egyházi forrásokból feltárul. Az Osztrák-Magyar Monarchiában is érvényesült az európai tendencia, de itt a katolikus egyházszervezet sajátos szimbiózist alakított ki az állami intézményekkel. Minderről azonban eddig kevés kutatási eredmény született. A Katolikus Egyház az első világháborúban című konferencia előadásai áttekintették a Vatikán törekvéseit, valamint az egyházmegyék intézkedéseit is.
Bánkuti Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa így fogalmazott:
„Ebben az időben a civil társadalom szinte kizárólag felekezeti alapon szerveződött, ezért a helyi plébánosok aktivitása, az ő helyzetértékelésük nagyban meghatározta a közösségek mindennapjait. Ennek bemutatására jött létre az első világháborús kiállítás a főiskolán képes anyagok és historia domusok feljegyzéseinek segítségével. Igazi újdonságként jelennek meg a plébániai szinten zajló események, azaz a mikroszintű egyházi tapasztalattörténet, a háborús hátország vallásgyakorlásának jellemzői, az itthon maradottak nehézségei, a fronton lévők megsegítésére irányuló egyházi kezdeményezések.”
Az előadásokból kirajzolódott a hátország egyházi közösségszervezése, és az egyház társadalommal szoros kapcsolatrendszerének módosulása is. Az előadások új forrásbázisokat szólaltattak meg, mellyel új inspirációt adhatnak a további kutatásokhoz.
