A reménység volt a témája annak a lelkigyakorlatnak, amelyet Madocsai Bea és munkatársai vezettek november második hétvégéjén a Domus Mariae lelkigyakorlatos házban, Máriagyűdön. Ahogy a mottó, „Csak Istenben nyugszik meg a lelkem, mert tőle jön reménységem.” zsoltárrészlet is jelzi, azokat az egyedül élő szülőket hívták a lelkigyakorlatra, akiket társuk elvesztése, a különválás mélyen megsebzett, és emiatt új reménységre, vagy a reménységben való elmélyülésre van szükségük.
A hétvége célja az volt, hogy a résztvevők ráébredjenek arra, Istennek milyen mondanivalója van számukra, milyen döntést kell meghozniuk ahhoz, hogy együtt tudjanak működni a gyógyító gondviseléssel. Madocsai Bea, aki az Emmánuel Közösséggel évek óta szervez hasonló témájú lelkigyakorlatokat, a program hatékonyságát elsősorban a sorstársakkal közösen eltöltött idő felszabadító erejében látja. A lelkigyakorlatokon megmutatkozik Isten irgalmas arca, és az, hogy az egyházban a sebzett embereknek is helye van.
Nyúl Viktor, a Pécsi Egyházmegye pasztorális helynöke a hétvége elmélkedéseiben olyan szentírási szakaszok értelmezésében segítette a résztvevőket, amelyekben Jézus arcát szemlélhetik: megismerhették a gyermek, a megbocsátó, a kereszten szenvedő, valamint a feltámadt Jézust.
A résztvevők a hétvégéről hazatérve megértették, hogy ha sikerül személyes kapcsolatot teremteni az Úrral, akkor a körülmények változása nélkül is lehet gyógyulni. Az egyik résztvevő így számolt be a lelkigyakorlatról: „A szívemben reménytelenség és sok keserűség volt megérkezésemkor. Viktor atya végtelen szeretete, nyitott szíve, a tanításai, a szentgyónás és főleg a szentségimádás újra örömmel és megnyugvással töltött el. Azóta a napi imaéletem és Szentírás-olvasásom is megújult, és az életem nehéz körülményei is rendeződni látszanak.
Újra reménykedni tudok, és megerősített abban, hogy elváltként sem vagyok “B”kategóriás keresztény. Ez a hétvége az egyedülálló szülők bátai zarándoklatának szerves folytatása, kiteljesedése lett számomra.”
