Január 24. Szalézi Szent Ferenc emléknapja. Az 1567-ben született genfi püspök kiemelkedő jellemvonása az a szeretet, amellyel az emberek felé fordult. Tanácsaival, írásaival igyekezett mindenkit az üdvösség felé vezető úton tartani. A februári Házasság Hetére készülve a házasságról szóló írását idézzük fel.
A házasság, ahogy Szalézi Szent Ferenc fogalmaz, két szív egybefonódása. Olyan öröm, amely a szegények és a gazdagok számára egyaránt rendelkezésre áll, és a boldogság megtalálásának egyik legbiztosabb útja. Filótea című könyvében egy teljes fejezetet szentel a házasság témájának. A házastársak számára megfogalmazott tanácsait – ahogy írásaiban máskor is – gyakran színesíti metaforákkal, amelyek közül hármat emelünk ki.
A szívek egyesítése
„Isten keze fonja a házasság kötelékét, amiért is a hitveseknek szent és természetfölötti szeretettel kell szeretniük egymást.” Ennek a szeretetnek pedig több „hatása” is van Szent Ferenc szerint, ezek közül az első a szívek felbonthatatlan egyesítése. Mint mondja, a férfi és a nő szívét Isten a saját vérével forrasztja egybe, ezért lesz ez az egység olyan erős, hogy könnyebb elválasztani a testet a lélektől, mint a férjet feleségétől. Szent Ferenc hangsúlyozza, hogy ez az egység, jóllehet fizikai köteléket is jelent, a gondolatokra és az érzésekre is kiterjed.
Szívünkben hordozni házastársunkat
A házastársak különös, mindenek felett álló szeretetének második hatása a töretlen hűség. „Ennek jelképe a gyűrű. Ezt az Egyház nevében megáldja a pap, s mintegy a Szentség pecsétjeképen először a férfiúnak nyújtja annak jeléül, hogy szívének minden szeretete egyedül hitvesét illeti.” A jegygyűrű olyan, mint egy pecsét a szíven. Azt jeleníti meg, hogy a házastársak szíve kölcsönösen egymáshoz tartozik. Amikor egy iratot pecséttel látunk el, egy csepp forró viaszt teszünk a papírra, majd pecsétet teszünk rá, hogy a viasz átvegye a pecséten ábrázolt képet. Éppen ez történik szívünkkel a házasságban: kirajzolódik benne a házastárs alakja. A pecsét a hűséget szimbolizálja, és azt, hogy két szív egymásért dobog.
Korona a házastársak fején
Szent Ferenc a gyermekáldásról azt vallja, hogy érkezésével kiteljesedik a házastársak közötti szeretet. Azt javasolja az anyáknak, hogy a szent édesanyák példáját követve gyermekeiket még születésük előtt ajánlják Jézus Krisztusnak. Szent Bernát édesanyja is így tett: újszülött gyermekeit karjában tartva Krisztusnak ajánlotta őket, és attól a pillanattól kezdve olyan szeretettel fordult feléjük, amellyel az Istennek szentelt és az Istentől rábízott dolgok felé fordul az ember. A gyermekek nevelésével kapcsolatban pedig azt mondja Szent Ferenc, minden fáradozást és munkát vállalnia kell a szülőnek, mert a „gyermek az apa és az anya koronája”.
Szerző: Horváth-Baán Anikó
