A pécsi Szent Péter és Szent Pál Székesegyház védőszentjeinek ünnepén, június 29-én tartotta búcsúját. Pécs ikonikus épülete egyedi.
Amikor a templomot 1891-ben az ország püspökei és I. Ferenc József apostoli király jelenlétében, fényes ünnepség keretében fölszentelték, a budapesti újságok azt írták: „Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!" Mai formáját a 19. századi átépítés eredményeként nyerte el, de újjáépítve is megőrizte a középkori katedrális varázsát.
A hagyomány szerint Péter és Pál apostol különböző években, de ugyanazon a napon, június 29-én szenvedett vértanúhalált Rómában, Pétert keresztre feszítették, kérésére fejjel lefelé; Pált lefejezték. Az üldözések idején mindkettejük ereklyéit a Szent Sebestyén katakombába menekítették. A két apostol sírja fölé épült a vatikáni Szent Péter-bazilika és a falakon kívüli Szent Pál-bazilika – szerepel a Katolikus Lexikonban.
Az egyház már a III. század közepétől megülte tiszteletüket június 29-én. Az V. században Nagy Szent Leó már az egész földkerekségen elterjedt ünnepről beszél. A két apostol közös ünnepének egykor vigíliája és nyolcada is volt.
Péter-Pál a magyar kalendáriumban jeles nap: az aratás (más néven takarás) kezdetének egyik leggyakoribb időpontja. A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy ezen a napon hasad meg a búza töve, jelezvén, hogy aratható a búza, s kezdődhet az aratás. A népi megfigyelések szerint e napot követően vette kezdetét az igazi nyár.
A pécsi székesegyház búcsúján Udvardy György megyéspüspök homíliáját XVI. Benedek nyugalmazott pápa gondolatával kezdte, aki Szent Péter és Pál ünnepéről úgy fogalmazott, hogy ez az ünnep nem más, mint hálaadó megemlékezés Krisztus nagy tanúiról. „Hálaadó megemlékezés az ő Krisztus megismerésükre, elköteleződésükre, saját személyük, egyéniségük átadására Krisztusnak. Hálaadó megemlékezés továbbá az életáldozatukért, ami teljes azonosulás Krisztussal, az Urukkal.” XVI. Benedek nyugalmazott pápa szerint ez az ünnep az egyház megvallása is.
Szeretjük, ismerjük az egyházat, amelyben otthon vagyunk és felelősen éljük életünket. Az egyház megvallása Péter főségének újbóli elismerése, amely nemcsak egy tekintélynek, egy külső hatalomnak az elismerése, hanem annak kifejezése, hogy ez a tekintély, a hatalom bennünket segít és támogat. – fejtette ki a pécsi püspök.
„Amikor megvalljuk Szent Péter és Szent Pál apostolok ünnepén hitünket, egyházunkat, hogy hiszünk benne, hogy szeretjük, hogy a miénk, hogy óvjuk és védjük, akkor megerősödünk a mindennapi hitvallásunkban: hiszem az egy, szent, katolikus anyaszentegyházat. „Hiszem az egyház egységét, egyetlenségét, mert benne áll föl az az egyház, amelyet Jézus alapított minden kétséget kizáróan és végérvényesen.”
Udvardy György megyéspüspök az egyház egységének fontossága mellett érvelt, mert minden egységet bontó cselekedet Krisztus egyháza ellen irányul.
„Hiszünk az egyház egységében, ami nem tőlünk van, nem magunk miatt keletkezik, hanem Isten Lelke műveli azt. Feladatunk törekedni az egyház egységére, mint olyan értékre, ami biztonságot teremt, ami megnyugvást ad, olyan egységet, ami sokszínű, gazdag, és amiben az értékek egy egésszé tudnak összeforrni. Szükségünk van arra, hogy ezt az egységet és ennek a formáját semmi ne kezdje ki. Sem a tanításban, sem a cselekvésben, sem az ünneplésben, sem a szolgálatnak az egységében. Mennyire fontos, hogy a tanítás egységében semmi kétely ne támadjon a vélekedések, vélemények szintjén, vagy épp a mi kultúránkra jellemző felelőtlen, meggondolatlan állítások szintjén sem.”
Hisszük az egyház szentségét és megvalljuk ezen az ünnepen mi magunk is. –emlékeztetett a püspök.
„Hisszük, mert Krisztus misztikus teste. Ez az egyház szent életre hív bennünket, megszentel bennünket, a hozzá való kapcsolódásai által, a szentségei, a tanítása és az egyháznak az ereje által. A mai ünnepben megvalljuk és kérjük, hogy erősítsen meg bennünket az egyház katolikus voltában, ami jelenti az egyetemességet, jelenti mindenki befogadását és mindent átalakító erejét.”
A püspök azt is elmondta, hogy az egyház egy szűrő is, ami megvédi az embert, méltó életutat mutatva neki az evangélium tükrében.
„Mindent, ami nem igaz, mindent, ami nem szabadságra vezet, ami veszélyezteti az ember méltóságát nem tud az egyetemességbe befogadni. Ennek formálására erőfeszítést tesz, vagy küzdelme éppen erre irányul. A katolikus egyház kultúrát teremtő egyház, amely az élet minden területén szeretné az evangélium üzenetét megjeleníteni.”
Az egyház Jézus nyomdokain jár, az Ő tanítását és cselekedeteit követve. „Azt adom át nektek, amit magam is kaptam.” –emlékeztet a püspök Szent Pál szavaira. „Jézus az ő elárulásának éjszakáján kezébe vette a kenyeret, megtörte, tanítványainak adta. Ezt tesszük, az apostolok tették, Krisztus tette. Megnyugtató, bátorító ez számunkra.” –tette hozzá.
A székesegyház búcsús szentmiséjének a végén Udvardy György pécsi megyéspüspök pápai áldásban részesítette a jelenlévőket, majd átadta az egyházmegyei kitüntetéseket.
Fotó: Loósz Róbert
További képek az eseményről itt.
