980 körül született a velencei Morosini család sarjaként. A Szeged-Csanádi Egyházmegye első püspöke és védőszentje, akinek emléknapját – vértanúságának napján – szeptember 24-én ünnepeljük.
Népünk kereszténnyé válásának kezdetén vezérelte hozzánk Isten, hogy Imre herceg nevelőjeként, remeteként, püspökként és vértanúként szolgálja Istent és a magyarság krisztusi hitre térését.
Kisgyermek volt, amikor szülei a Szent György szigetre vitték, mert úgy tűnt, hogy nem marad életben. Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzeteseinek imájára meggyógyul, Istennek szentelik az életét. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan bevezették őt a kor szellemi és Szent Benedek rendjének lelki életébe. A Gellért nevet édesapja tiszteletére vette föl, aki szentföldi zarándokútja során halt meg. Öt évig tanult az Isola di San Giorgio Maggiore Benedek-rendi kolostorában, majd a szent könyvek tanulmányozásához fogott, s már korán felébredt benne a vágy, hogy Szent Jeromos iratait magában a betlehemi monostorban olvashassa. 1005 táján szerzetestársai már – valószínűleg perjelségre – választották meg a mintegy 25 éves ifjút, akit ekkortájban szenteltek pappá. Apátja, Vilmos, a monostor iskolájának tanítójának szerette volna kinevezni őt, ezért Bolognába küldte további tanulmányok elvégzésére. Onnan 5 év múlva hazatérvén, Vilmos halála után rendtársai apáttá választották. Csak vonakodva fogadta el a kitüntetést, s nemsokára le is mondott róla, hogy régi vágya szerint, a Szentföldön telepedjék le.
Magyarországra kerülésének története a következő: többedmagával 1015. február közepe táján szállt tengerre. Parenzo mellett nagy vihar érte utol, mire Szent András szigetén (Póla mellett) keresett menedéket. Itt találkozott Razina pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, hogy előbb látogassa meg I. István magyar királyt, akinek segítségével a Dunán folytathatja útját Konstantinápolyba, ahonnan könnyebben eljuthat Jeruzsálembe. Több időt töltött Anasztáz pécsváradi apátnál, aki pannonhalmi Szent Mór pécsi püspökkel együtt azon volt, hogy Magyarország számára nyerje meg őt. Augusztus 15-én Székesfehérvárott be is mutatták István királynak, aki Gellért vonakodásának ellenére rábízta fiának, Imre hercegnek a nevelését, s időnként diplomáciai küldetésekkel is megbízta. Amikor azonban 16 éves lett Imre herceg, remeteéletre szánta magát, s Bakonybélbe vonult vissza.
Szent István 1038. augusztus 15-i halála után a politika zivatarai őt is kizavarták apostoli csöndes munkásságából, és aktív politizálásba kezdett. 1046-ban Szent Beszteréd, Bőd és Beneta püspökök társaságában ő is útra kelt Székesfehérvárról, hogy Endre herceget üdvözölje. Szeptember 24-én azonban a pesti révnél megtámadták a Vata-féle pogány lázadás résztvevői: elfogták, kőzáporral törtek rájuk, majd kétkerekű szekéren a Kelen-hegyről a mélységbe lökték őket.
Istenünk, te a vértanúság győzelmével koronáztad és a halhatatlanság dicsőségével övezted Szent Gellért püspököt. Engedd jóságosan, hogy akinek emlékét áhítatos lélekkel ünnepeljük itt a földön, annak örök oltalma védelmezzen a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.
Forrás: wikipedia.hu / magyarkurir.hu / szentgellert.hu
Fotó: Wikipedia
