Az informatika és az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor, egyháztanító, az utolsó nyugati egyházatya, a korai Középkor talán legolvasottabb és elismertebb szentje volt.
Sevillai Szent Izidor megszentelt családból származott, testvérei között találjuk a tiszteletreméltó Sevillai Szent Leander, Sevilla érsekét, Fulgenziót, Acija püspökét és nővérét, Fiorentinát, aki a szerzetesi életet választotta egy kolostorban. Születési dátuma 560 és 570 közé esett valamikor, alig volt negyven évesnél idősebb, amikor bátyját követte Sevilla püspöki székében. Ebben a főpásztori szolgálatban nagy odaadásról és az áldozatvállalásról tett tanúbizonyságot. Nagy hatású szónoklatairól ismerték az arianista eretnekség (tagadták a Fiú egylényegűségét az Atyával) maradványai, illetve a monofizita (nem ismerték el Krisztus kettős természetét) eretnekek ellen. Sevillaban olyan kulturális képzőközpontot alapított papok és világiak számára, ami egész Spanyolországban példa nélküli volt. A IV. toledói zsinat alkalmával, amin ő elnökölt, kötelezővé tette a hasonló intézmények létrehozását, amik utóbb egyházi, szerzetesi iskolákká nőtték ki magukat és az egyetem előfutárai lettek.
Termékeny írói és tudósi munkássága gyakorlatilag felölelte az akkor ismert összes tudományágat. Művei közül kiemelkedő jelentőségű De ordine creaturarum (A termetett dolgok rendjéről), A Gótok története és az Etymologiae (Szavak eredete, 20 kötet), ami az emberi ismeretek összefoglalása, a De ecclesiasticis officiis (Az egyháziak kötelességéről), Regula monachorum (Szerzetesek szabályzata), Chronica major (Világtörténelem), De haeresibus (Eretnekségekről).
Szent II. János Pál pápa 1999-ben avatta az informatika és az internet védőszentjéaz informatika és az internet védőszentjévé.
Forrás, fotó: Famiglia Cristiana
