Évközi kilencedik hét szerdai napján, Lwanga Szent Károly vértanú és társai emléknapján Nyúl Viktor pasztorális helynök atya mutatott be szentmisét a Belvárosi templomban.
A szentmise kezdetekor Nyúl Viktor atya hangsúlyozta, a Szentlélek által egy családot alkotva ünneplejük ma Lwanga Szent Károly vértanút és társaikat! Később a homíliában, kapcsolódóan a mai evangéliumi részlethez (Mk12,18-27) a következőképp elmélkedett: „Mire akar ma tanítani az Úr? Először is így hívja fel a figyelmünket: nem ismeritek az Írásokat! (vö. Mk12,24) Fontos, hogy olvassuk a Szentírást! A Biblia olvasása elmélyíti az Istennel való személyes kapcsolatunkat. Jézus azt mondja, ha szeretjük Őt, megőrizzük a szavát, ezzel pedig szintén arra hív, hogy olvassuk az Írásokat, amelyeket Ő is olvasott.
„Törekedjünk arra, hogy szemléljük az Úr szavát, mert ilyenkor a vele való kapcsolatunk mélyül. Jézus ezt mondja: »Én, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene vagyok!« (Mk12,26) Ez arra utal, hogy Isten nem a halottak Istene, hanem az élőké Ábrahám, Izsák és Jákod él, mert feltámadtak, tehát van örök élet, van feltámadás! Csodálatos örömhír ez! Isten Fia legyőzte a halált” – hangsúlyozta a pasztorális helynök atya, majd az Alleluja versből a következő mondatot idézte: „Én vagyok a feltámadás és az élet; aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.”
Nyúl Viktor atya emlékeztetett, aki hisz Jézusban, feltámad az örök életre, ez az örömhír! Ezt követően a szentbeszédben megemlítette, Jézus az őseinket is megszólította és a hit általuk jutott el hozzánk. „Ajándékba kaptuk a hitet, legyünk hálásak ezért szüleinknek, nagyszüleinknek, őseinknek. A hit ajándék, amit azért kaptunk, hogy tovább adjuk. (…) Elhunyt szeretteinkkel nem a temetőben találkozunk, hanem akkor, amikor imádkozunk. Jó azt tudnunk, hogy Jézus Krisztussal együtt lehetünk a halott szeretteinkkel, ha az irgalmasság és a szeretet szerint cselekszünk.”
„Isten él és megszólítható. Ábrahám, Izsák és Jákob Istene, nevén szólítja az embert.”
Végül a pasztorális helynök atya Benedek pápa gondolatai idézve elmondta, Isten mindenható Isten, mindenkit szeret, mindenkit név szerint megszólít. „Ünnepeljük, hogy megszólíthatjuk Őt és az Úr is nevünkön szólít, törekedjünk arra, hogy személyes kapcsoltuk alakítsunk ki vele” – elmélkedett, végül összegezve a homíliát, újból arra biztatott, hogy olvassuk az Ő szavát, mert a Szentírást olvasva tudunk elmélyülni az Istennel való személyes kapcsolatunkban.
Mk12,18-27
18Ezután a szadduceusok mentek hozzá, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, s ezt a kérdést tették fel neki: 19„Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. 20Volt hét fiútestvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. 21Feleségét elvette a második is, de az is meghalt anélkül, hogy gyermeke lett volna. Hasonlóképpen a harmadik is, 22sőt mind a hét, de egy sem hagyott hátra gyermeket. Végül az asszony is meghalt. 23A feltámadáskor, ha ugyan feltámadnak, melyiküké lesz az asszony? Hiszen mind a hétnek a felesége volt?” 24Jézus így felelt: „Nem azért tévedtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát? 25Hiszen, amikor feltámadnak, nem nősülnek és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok az égben. 26Nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokorról szóló részben, mit mondott Isten a halottak feltámadásáról? Én, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene vagyok! 27Tehát nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így nagy tévedésben vagytok.”
