A Csorba Győző Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány Pécs-Baranya évszázadai. Történetek Baranyából, különös tekintettel a szerb megszállás időszakára címmel konferenciát rendezett novemberben Pécsett, a Tudásközpontban.

A konferencián Schmelczer-Pohánka Éva, a Pécsi Egyházmegye megújuló könyvtárának vezetője A pécsi szerzetesrendi bibliotékák és levéltárak sorsa az 1950-es években címmel tartott előadást, amelynek összegzését az alábbiakban közöljük.

Az egyházi sematizmusok adatai alapján Magyarországon 1948-ban a 23 férfirend 157 kolostorában 2429 szerzetest tartottak számon, a 44 apácarend 580 zárdájában munkálkodó nővérek létszáma pedig 9036 volt. Az 1949 novemberétől folyó tárgyalások eredményeképpen 1950. szeptember 7-én jelent meg az Elnöki Tanács 34/1950. számú törvényerejű rendelete, amely megvonta a magyarországi női és férfi szerzetesrendek működési engedélyét. Kizárólag négy tanítórend (nyolc rendházzal) folytathatta igen korlátozott lehetőségekkel feladatait: a férfi rendek közül megmaradhattak és gimnáziumokat tarthattak fenn a bencések (Pannonhalma, Győr), a piaristák (Budapest, Kecskemét) és a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett ferences rendtartomány (Esztergom, Szentendre) szerzetesei, az apácarendek közül pedig a Szegény Iskolanővérek közössége (Budapest, Debrecen). Hivatalosan a feloszlatott rendek szerzeteseinek rendházaikat három hónapon belül, 1950. december 5-ig el kellett hagyniuk, és át kellett adniuk az államnak. A rendházak azonban már az előkészítő fázis időszakában kiürültek, köszönhetően a nyár elején megkezdett kitelepítési hullámnak. Az elhagyott épületekbe beköltöztek az új tulajdonosnak kijelölt intézmények, így kollégium/diákszálló, ipari tanintézet kórház, bábaképző intézet, tiszti orvosi hivatal, süketnémák intézete, javítóintézet, stb., továbbá számos építményt katonai célokra utaltak ki.

A hátrahagyott ingatlanokban maradt ingóságok mellett nagy mennyiségű, értékes könyvanyag vált gazdátlanná, így azok biztonságba helyezésével kezdetét vette a nemzeti tulajdonba vételük. Ennek előkészületei a zárolásokkal már a törvény megszületése előtt, 1950 júliusában megindultak, elsőként Pécsett és Szegeden. A könyvtárak hivatalos átvétele, valamint az illetéktelen behatolásoktól való védelme lett az elsődleges feladata a kijelölt helyi tudományos közgyűjteményi munkatársaknak (könyvtáros, muzeológus). A szerzetesrendek és az általuk működtetett iskolák iratanyagi szintén helyben maradtak. Ezek elhelyezését nem szabályozta törvényerejű rendelet, jellegükre való tekintettel nemzeti tulajdonba vételüket sem kezdeményezték.
A pécsi szerzetesrendek különböző korszakokban megalakult bibliotékáinak történetéről és állományaik összetételéről igen kevés adattal rendelkezünk: voltaképpen elmondhatjuk, hogy történetük az 1950. évi szerzetesrendi feloszlatás kapcsán került előtérbe. Iratanyaguk pedig – mint működési dokumentáció – belső irattári anyagnak minősült, így azokról sem voltak nagyságrendi információk.

A szerzetesrendek eltörlésének törvényi kihirdetését megelőzően már 1950 júniusában megkezdődtek az előkészületek. A Kádár János-féle Belügyminisztérium 1950. június 7. és 9. között közrendészeti és biztonsági okokra hivatkozva elrendelte a déli határhoz közel eső rendházak rendtagjainak elhurcolását: ez Pécsett 18 ciszterci, 30 jezsuita, 20 ferences, 6 irgalmas, 18 karmelita, 80 Miasszonyunk rendtagot, továbbá 8 főt a Vincés Nővérek Szegényházából, 6 főt a Keresztes Nővérektől, végül 3 személyt a Szociális Misszió részéről; azaz összesen 189 főt érintett.

Az épületek új tulajdonosok általi elfoglalásával párhuzamosan a zár alá vett rendi könyvtárak Pécsett az alábbiak voltak: a ferences, az irgalmas, s pálos kolostoré, a ciszterci és a jezsuita gimnáziumoké, valamint a karmelita és a Notre Dame női zárdáké, végezetül a Szociális Missziós Társulaté. A ciszterci és a jezsuita gimnáziumok épületét oktatási intézmények és diákszállók (utóbbi gazdája Állami Pedagógiai Főiskola lett) céljaira adták át, az irgalmasokét kórházként működtették tovább, a ferences és a karmelita kolostort a Munkaerőtartalékok Nyilvántartó Hivatala foglalta el. A pálosok rendházát a Bábaképző Intézet számára utalták ki, továbbá a Miasszonyunk rend Tanítóképző Intézetében a pécsi leányközépiskolák központi internátusa kapott helyet. A Szociális Missziós Társulat házába pedig a tiszti orvosi hivatal költözött be. Ekképpen sürgetővé vált a könyvállományok helyének rendezése.

szerzetesrend epuletek collage 900

A hátra maradt, veszélyeztetett bibliotékákban a zár alá vétel helyi koordinálását, mint tudományos közgyűjtemény a Pécsi Egyetemi Könyvtár kapta feladatul. A munkát Várkonyi Nándor, akkori megbízott igazgató (1950–1951) felügyeletével Litványi László tudományos segédkutató végezte el. Ők ketten nagyon sokat tettek azért, hogy ezeket a tudományos értékeket a lehető legteljesebb mivoltukban megmentsék. Kiváló könyvtárosként a politikai helyzettől független megőrzés szempontját szem előtt tartva, gyorsan felismerve a helyzetet már 1950. július 1-jén azonnali utasítást kértek az Országos Könyvtári Központtól (OKK). Két nap múlva meg is érkezett az utasítás Zalai Zoltántól, az OKK vezetőjétől, amely alapján Litványi valamennyi könyvállományt sürgősséggel ellenőrzött és a lehetőségek szerint elzárt, rögtönzött, részletes beszámolót készítve a feladatvégzés körülményeiről és a lefoglalt állományokról.

A zárolások menete a következőképpen zajlott: a városi tanácsi küldött jelenlétében az OKK helyi megbízott az állományról hitelesített jegyzőkönyvet készített, majd a szekrényeket – ha volt – és az ajtókat együtt kulcsra zárták, papírszalaggal leragasztották, végül azt a pécsi egyetemi könyvtár (M. [… ti. kivakart Kir. – megjegyzés: S-P É] Erzsébet Tud. Egyetem Könyvtára) téglalap alakú pecsétjével, továbbá dátumbélyegzővel hitelesítették. A kulcsokat – amennyiben lehetett – Litványi magánál tartotta. Az esetleges visszaélések, behatolások, eltulajdonítások esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelete alapján kellett a felügyeletet végző intézménynek intézkednie.

Az OKK küldöttei, „a mozgékony ifjúság” (Borsa Gedeon, Dörnyei Sándor, Reményiné Vida Erzsébet, László Boriska) 10 napig dolgozott Pécsett 1951. május 21. és 31. között. Szállásuk az Ideg- és Elmeklinikán, a Rét utca 2. szám alatt volt. Itt tartózkodásuk alatt átválogattak mintegy 50 000 kötetet, kiemelve a magántulajdonban levő könyveket, valamint elkülönítették a budapesti Központi Orvostörténeti Könyvtár számára az összes orvostudománnyal kapcsolatos munkát. Emellett első körben kerültek szelektálásra az egyedi dokumentumok, ősnyomtatványok, antikvák, RMK-kötetek, 1867 előtti hungaricák, stb.

A könyvészeti anyagokkal sokszor összevegyített irattári anyagok biztonságba helyezésével, valamint az átvételek lebonyolításával a Levéltárak Országos Központja Vörös Márton városi levéltárigazgatót bízta meg. Ezeket az alábbi indokkal, „egyházi lévén, annak további gyakorlati haszna nincsen” az új tulajdonosok a papírzúzdába küldték vagy elégetésre előkészítették, ekképpen azok töredékét sikerült csak megmenteni. A fennmaradt rendi iratanyagok a Pécsi Városi Levéltárba kerültek 1950/51 folyamán, a rendszerváltás után pedig folyamatos a visszaadásuk.

Egy ideig az iratanyagokat, a megmaradt köteteket pedig 1958 végéig a Pécsett kialakított két tájraktárban helyeztették el, amelyek felügyeletét szintén a Pécsi Egyetemi Könyvtár látta el. Tájraktár volt a hajdani Pius Gimnázium könyvraktárának két felső emelete, valamint a régi barokk ferences könyvtárterem is. A kötetek budapesti elszállítására 1959 elején került sor, ahol a központi elosztások folytak. Ekképpen számos szerzetesrendi kötet fellelhető ma a pécsi közgyűjteményekben, főként az egyetemi bibliotékában, amelyeket a bennük fellelhető bélyegző vagy ex libris alapján lehet azonosítani.

Pius kvt collage 900

A bibliotékák zárt jellegéből adódóan sajnálatos módon a pécsi rendi könyvtárak belső enteriőrje nem ismert: kivétel ez alól a jezsuita gimnázium és internátus gyönyörű háromemeletes galériás, fapolcos bibliotékája, amely 1991-ig a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskola (1948–1962), majd Pécsi Tanárképző Főiskola (1962–1982), végül a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karának (1982–1991) könyvtári raktára volt. A bútorzatot 1991-ben az intézmény bővítése és költözése miatt elbontották. A ferences kolostor könyvtáráról 1950-ben Litványi László készített fényképeket, alátámasztandó a barokk könyvtárterem műemlékké nyilvánítási kérelmét, de a jelen kutatásban ezeket már nem leltük fel. Ám fennmaradt a bibliotéka kilenc darab apácarácos nagyszekrénye, amely ma is a Ferences templomban található.

Az Országos Könyvtári Központ és a Levéltárak Országos Központja munkatársai, valamint a pécsi közgyűjtemények könyvtári és levéltári megbízottjai erőn felüli munkájának köszönhetően jelentős könyvmennyiség, továbbá legalább töredékes iratanyag menekült meg a szerzetesi rendházakból az illetéktelen eltulajdonítástól, a kazánháztól vagy papírzúzdától, majd kerülhetett be a hazai tudományos kutatások központjaiként nyilvántartott és kijelölt közgyűjteményekbe.

A pécsi szerzetesrendek zárolt bibliotékáinak adatai:

 

Könyvtár

Alapítás

Állomány
(1950-ben)

Cím


Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences rend könyvtára


1720-es évek


12 000 kötet


Ferenciek utcája / Sallai utca 37.


Irgalmas rend könyvtára

1796

3000 kötet

Széchenyi tér 4–5. / Irgalmasok utcája – Bem utca 1–3.


A ciszterci rend katolikus főgimnáziumának könyvtára

1813

10 000 kötet

Széchenyi tér 11.


Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend Katolikus Tanítóképző Intézetének könyvtára

1895

6000 kötet

Scitovszky/Szent István tér 6.


Jézus Társasági Pius-Alapítványi Katolikus Főgimnázium és Internátus könyvtára

1912

23 312 kötet

Zichy Gyula utca / Ifjúság útja 6.


Pálos rend könyvtára

1935

5–8000 kötet

Hunyadi út 70.


Karmeta rend könyvtára

1936

600 kötet

Tettye utca 14.


Szociális Missziós Társulat könyvgyűjteménye

20. század

Nincs valódi könyvtára
(imakönyvgyűjtemény)

5000 kötet

(hibás adat)

Megye utca 18.

 

Levéltári iratanyag

Papírzúzdába vitt anyag

Megmaradt állomány

Mai fellelhetőség

Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences rend irattára

8 métermázsa

*1 métermázsa = 100 kg

4 m3 iratanyag, bekötött iratanyag a könyvtárban

Országos Ferences Könyvtár és Levéltár

Irgalmas rend irattára

Nem ismert

7,5 fm*

(kazánházból megmentett iratok)

*fm = folyóméter

Kórházi irattár;

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára

A ciszterci rend katolikus főgimnáziumának irattára

5 métermázsa

4 m3

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára

Jézus Társasági Pius-Alapítványi Katolikus Főgimnázium és Internátus irattára

Nem ismert

5 doboznyi töredékes iratanyag (könyvtári anyagban keveredve)

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára; Jezsuita Levéltár és Rendtörténeti Könyvtár

Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend Katolikus Tanítóképző Intézetének irattára

24 métermázsa

3 fm, és bekötött iratanyag

Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára

Pálos rend irattára

Nincs adat

Szétszórt iratanyag

Magyar Pálos Rend, Pécs – letéti védett gyűjtemény

Karmelita rend irattára

A teljes iratanyag a zúzdásban végezte

Nincs

Szociális Missziós Társulat irattára

Nincs adat

Nincs adat

 

A képek forrása:

  • Egy könyvválogatás pillanatai Kecskemétről az 1950-es évekből = Gáborjani Szabó Botond: Az egyházi könyvtárak helyzete (1944–1956) [előadás prezentáció] = Könyvtártörténet-írásunk a Rákosi-korszakról: újabb kutatási eredmények (2016. november 16. – ELTE BTK)
  • A feloszlatott pécsi szerzetesrendek épületei – Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény
  • Könyvtárpecsétek = saját fotó
  • Az egykori Pius Gimnázium és Internátus Könyvtárának eredeti bútorzata = A Tóth József Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Szakkönyvtár tulajdona

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2019 augusztus
M T W T F S S
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Közelgő események

Szent István király ünnepe – ünnepi szentmise:
Pécs, Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom (Széchenyi tér)
2019. 08. 20. -
Katekéták képzése Veni Sancte:
Magtár Látogatóközpont, Dóm Zarándokház, Pécsi Székesegyház
2019. 08. 21. - 2019. 08. 23.
Pedagógus képzés – óvodák:
Szent Mór Iskolaközpont
2019. 08. 23. - 2019. 08. 23.
A Pécsi Egyházmegye alapításának 1010. évfordulója– ünnepi szentmise, NEK kereszt fogadása :
Pécsi Székesegyház
2019. 08. 23. -
Pedagógus képzés – iskolák, gimnáziumok:
Magtár Látogatóközpont
2019. 08. 26. - 2019. 08. 26.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi