Június 16-án kerül megrendezésre a máriakéméndi Nagyboldogasszony kegytemplomnál a Szentháromság vasárnapi német búcsú.
Ez alkalomból Pécsről a Székesegyháztól reggel 6 órakor zarándokcsoport indul a Mecsek Egyesület szervezésében, akik a Mária zarándokúton haladva, mintegy 27 km-t megtéve érik el a máriakéméndi búcsújáró kegyhelyet. Máriakéménd központjától 14 órakor indul tovább a zarándokcsoport, egyesülve a népviseletbe öltözött menettel, amelyhez természetesen civil ruhában is bárki csatlakozhat.
A templom kertjében a búcsú a felújított plébániaépület megszentelésével veszi kezdetét, amelyet Udvardy György pécsi megyéspüspök áld meg. Ezután kezdődik német nyelven az ünnepi szabadtéri szentmise, amelyet litánia követ, a délután további részében pedig a színpadon énekkarok és tánccsoportok adnak műsort. A búcsú ideje alatt a templom kertjében árusok kínálják portékáikat. A búcsú helyszíne megközelíthető a Pécsi Autóbusz-állomásról a 13.10-kor induló járattal. Az esemény után a kegytemplomtól 18.50-kor indul vissza menetrend szerinti busz Pécsre. A menetidő kb. 40 perc.
Máriakéménden a zarándoklatoknak, és a búcsújárásnak 1740-től van hagyománya. Ez év áprilisában volt ugyanis az első Mária jelenés, miszerint öt füvet gyűjtő kislánynak ezen a helyen megjelent Szűz Mária fényességet árasztó képe. A jelenések hallatára az akkor itt álló romos Szent Mihály templomot kezdték rendbe tenni a helyiek, az ugyanis a török idők végére romba dőlt, csak a 15. századból való gótikus szentély maradt meg, a falu is egy km-el délebbre épült újjá a németek betelepítését követően 1720-tól. A csodás jelenés után először egy Mária-kápolnát alakítottak ki a romos templomból, majd egy új nagyobb barokk hajót építettek a szentélyhez. A jelenést az egyházi bizottságok több alkalommal is kivizsgálták, az utolsó vizsgálat 1776-ban volt. Az érintett személyek mindvégig kitartottak állításuk mellett. A faluban ma is él a Rogner család, akinek az ősei között volt az egyik kislány, aki részese volt a Mária jelenésnek. 1754-ben XIV. Benedek pápa részleges, majd 1773. augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepére XIV. Kelemen pápa teljes búcsú jogot adott a templomnak. A barokk plébánia épület 1762-ben épült, amely az utóbbi évekre életveszélyessé vált, így a Pécsi Egyházmegye pályázati forrásból és önerőből újíttatta fel. A megújult épületet a búcsúra érkezők már új külsejében csodálhatják meg.
A kegyhely fénykorában évente 7 búcsút tartottak, amelyekre az egész Dél-Dunántúlról, Kalocsa környékéről, de az akkori Szlavóniából is érkeztek hívek. Prosenciók tavasztól őszig hetente voltak, és a környék településeiről is rendszeresen érkeztek zarándokcsoportok.
A kegyhely sorsát némiképp a II. világháború pecsételte meg, a szorgalmas németeket kitelepítették, akik a zarándokhelyet létrehozták, a betelepültek jó része más felekezethez tartozó volt, és a falu lakossága is jelentősen lecsökkent. Mindezek ellenére még az 1980-as és 1990-es években is voltak olyan alkalmak, hogy több ezer fő vett részt egy-egy búcsún, az elszármazottak találkozóin vagy egyéb egyházi rendezvényeken. A 2000-es évek sajnos már csendesebben teltek, az épületek is egyre rosszabb állapotba kerültek.
Szerencsére a folyamat az utóbbi években megfordult, a kegyhely műemlék épületei sorra újultak meg, ezáltal a búcsúk is egyre látogatottabbá váltak. 2017-ben a kálvária stációi, 2018-ban a Zsolnay angyalszobrok, az idei évben pedig a plébániaépület felújítása készült el. Jövő évre várható a kegytemplom renoválása is, amelynek anyagi fedezetét a Magyar Állam biztosítja.
 PLAKÁT (pdf) | [ ] |
