Augusztus 20-án Dr. Kajtár Edvárd atya celebrált szentmisét a Székesegyházban. Az államalapítás ünnepén népünk gazdagságára hívta fel a figyelmet, a hitre, melynek gyakorlására Szent István hívott minket, magyarokat.
A Dóm térről érkező hívek messziről látták a Székesegyház Dél-nyugati tornyán lobogó magyar zászlót, amely az államalapítás ünnepén ékesítette a Pécsi Egyházmegye főtemplomát, az ünnepen, amikor Szent István királyra és arra a krisztusi szeretetre emlékezünk, amely az államalapító királyt is jellemezte. „István a Szűzanyával Magyarország védőszentje, küldetésként élte meg a keresztség szolgálatát, ezért tanuljunk hitet tőle!” – hangzott el a 18.00 órakor bemutatott szentmise kezdetekor.
Az augusztus 20-ai ünnep alkalmával a homíliában Kajtár Edvárd atya felhívta a figyelmet az egységre, amely Szent István korában jellemezte az embereket, és amelyről ma hajlamosak vagyunk megfeledkezni. „Az ember darabokra hullik. Mindenkinek van egy magánélete, egy profán-, egy munkahelyi- és egy templomi élete. Különbözően viselkedünk attól függően, hogy milyen környezetben vagyunk, viszont ezek az arculatok nincsenek összhangban. De István korában még egy volt az ember, egységben, hívőként élte meg az életet. István is egy volt, mert maga Krisztus vezérelte. Tehát az első következtetés István misztériumát csodálva az, hogy ne hulljunk darabokra, maradjon egységben a templomi életünk a profán életünkkel, azzal, ahogy az utcán, a munkahelyünkön és otthon, a családunkban viselkedünk!”
„Először keressétek Isten országát, a többi majd megadatik” (vö. Mt 6,33)
- mondja Jézus, akit István mindvégig követett, akkor is, amikor egy politikai vagy gazdasági kérdésben tárgyalt, mert ő ebben a helyzetben is Isten országát kereste. A plébános megjegyezte, az augusztus 20-ai szentmise ünnepélyes dicsőítésben, a prefációban ezt énekeljük: az volt az ő kegyelme, hogy meglássuk a homályban a krisztusi hajnal fényét. Ugyanis Szent István királlyal együtt megjelent a magyarság gondolkodásában a krisztusi fény. „Krisztus feltámadt a halálból, Ő a fény, amit a halál sem tudott eloltani. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy abban a Jézusban hiszünk, aki túlmutat a halálon, mert visszajött onnan élőként, és István ezt mondta a magyaroknak, arra hívott, hogy van világosság, ami legyőzi a sötétséget
Szent István üzenete, hogy keressük Isten országát és ne essünk eleminkre, hanem egységben legyünk, illetve erre tanítsuk gyermekeinket.”
Kajtár Edvárd plébános hangsúlyozta, István apostolisága abban is megmutatkozik, hogy átadta a magyaroknak a meghívót Istentől, így mi is a saját nyelvükön érkezünk meg Jézus elé. Mert magyarul csak mi, magyarok beszélünk, miközben számos más nyelven több nép beszél – például ilyen az angol, a francia, a német. Minket nem ért meg más nép spontán módon és ugyanígy mi sem értünk meg másokat, és ebben az egyediségünkben kaptunk a meghívót, hogy Isten sokszínűségét, gazdagságát kifejezzük. „A kereszténység nagyszerű tanításának része, hogy minden emberből egy van, ez Isten végtelen gazdaságát jelenti, emellett minden népből szintén csak egy van. A magyarság a mi egyediségünk, és Istvánnak köszönhetjük, hogy a mi nyelvünkön mondhatjuk: Isten csodálatos, és testvérei lehetünk az Ő Fiának, akinek arca van, neve van, és aki irgalmas. István neki volt elkötelezve és meghívta népét, hogy tegye ugyanezt, ezért 1000 év után tegyük ezt mi is!” – zárta a homíliát a Székesegyház plébánosa, majd a legszentebb áldozat bemutatása után a Himnusz közös éneklésével ért véget a nemzeti ünnepünkön bemutatott szentmise.
