2014. december 21. - Advent IV. vasárnapja
„Házat akarsz építeni nekem lakásul?” (2Sám 7, 5b)
A mai ószövetségi olvasmány szerint Dávid király templomot akar építeni Izrael Istenének. Tudjuk, hogy az Úr neki nem engedi felépíteni a templomot, hanem majd a királyi trónon őt követő fia, Salamon építi fel az Úr szent templomát, melynek a világ népei is csodájára járnak. Főleg a prófétai irodalomban sokszor szerepel eszményített formában is a salamoni templom.
A legelső templom tulajdonképpen az első emberpár volt, akiktől Isten azt várta, hogy dicsőítsék meg Őt életükkel. Az első emberpár azonban lerombolta önmagában Isten gyönyörű építményét. Ezért volt szükség arra az isteni ígéretre, hogy eljön majd valaki, aki újra felállítja Isten számára a szentélyt.
Az Ószövetségben a pusztában vándorló nép életében találkozunk egy templommal, szentéllyel, melyet Mózes épít meg Isten útmutatásait pontosan követve. Amikor a választott nép újra elfoglalja az Ősatyáknak adott földet, és Dávid királysága idején megszilárdul Izrael helyzete, akkor támad Dávidban a fentebb említett gondolat. Jézus születése előtt nem sokkal Nagy Heródes, hogy a zsidók kedvében járjon, pompázatosra kiegészíti az addigi templom építményét. Ez a templom azonban majd megsemmisül a Római légiók kegyetlenkedése folytán.
Jézus tisztelte és szerette a választott nép templomát, de jelezte, hogy az igazi templom majd ő maga lesz (ld. a kereskedő kiűzésének történetét az Evangéliumban - Jn 2,13-25). A keresztényeknek közel 300 évig nem lehetett mai értelemben vett temploma, mégis fönnmaradt Jézus követőinek a serege, mert a katakombákban, más rejtett helyeken maga Jézus volt számukra a szentély, a templom. Szent Pál apostol több alkalommal kifejti, hogy maga az ember Isten legszebb temploma, és Péter apostol is arra buzdítja híveit, hogy élő kövek módjára épüljenek föl Isten szent templomává. A templom a vallásos kultusz lényeges része, ezért templomainkat szeretjük és rendben tartjuk, de nem szabad elfelejteni, hogy minden templom értékét a benne az Isten tiszteletére összegyűlt hívők sokasága jelenti. A különféle művészeti ágak gyakran használják témának a templomot. Egyik legszebb alkotás a nagy francia szobrász Rodin műve, mely imádságra összetett kezet ábrázol, s a művész azt az elnevezést adta alkotásának, hogy a „Katedrális”.
Legyünk hát mindnyájan templomépítők, és főleg azt ne feledjük, hogy mi magunk vagyunk valóban Isten számára a legszebb templom. Örök emberi példaként álljon előttünk Szűz Mária, aki a mai evangélium tanúsága szerint mély alázattal engedte, hogy az eljövendő Szent temploma legyen.
