„Istenünk, te megmutatod igazságod fényét a tévelygőknek, hogy visszataláljanak a helyes útra. Add meg híveidnek, hogy elutasítsunk mindent, ami a keresztény névvel ellenkezik, és vállaljuk, ami méltó hozzá." (Részlet a szentmise könyörgéséből)
„De boldog a ti szemetek, mert lát, és boldog a ti fületek, mert hall!" (Máté-evangélium 13,16)
Boldogságunk forrása, hogy találkozhatunk Jézussal: láthatjuk Őt hitünk szemével az Oltáriszentségben, felebarátunkban, illetve hallhatjuk Őt, amikor olvassuk a Szentírást: Isten írásba foglalt Szavát. A Szó mögött Isten áll, aki szeretetből szól hozzánk. Örömünk forrása tehát az, hogy nem vagyunk magunkra hagyva, az Úr beszél hozzánk. Szava fényt ad életünkbe, hogy meglássuk, kik vagyunk, mit kell tennünk, hogy helyes életet élhessünk: „A te igéd lámpás a lábamnak, s ösvényeimnek fényesség." (Zsoltárok könyve 119/118/,105)
A magvetőről szóló jézusi példázat alapján a keresztény élet tehát azt jelenti (Máté-evangélium 13,3-9.18-23), hogy szeretettel, figyelemmel hallgatom Isten Szavát, aszerint hozom meg döntéseimet, aszerint élek. Őrzöm, tettekre váltom és hirdetem az Úr Szavát, s így lesz az életem gyümölcsöző, boldog, és másokat boldoggá tevő (vö. János-evangélium 15,7-8).
Legyen Kincs Isten Szava a mi életünkben is, akit rendszeresen olvasunk, hallgatunk, ünneplünk és hirdetünk!
Nyúl Viktor plébános
