Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. (Jn 10,10) Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepével új sorozatot indítunk, amely ismeretterjesztő jelleggel nyújt bevezetést a keresztény bioetika néhány alapvető kérdésébe. Az időpont választása nem véletlen, hiszen március 25-én ünnepeljük Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatását, tehát azt a pillanatot, amikor Isten Fia tulajdonképpen emberré lett.

Lavinia Fontana Az angyali udvozlet Mariaja Pecsi Puspoki KincsTarJakab ősevangéliuma szerint két másik esemény is ezen a napon történt: a világ teremtése és a Megváltó kereszthalála. Ez a gondolat szimbolikus jelentőségű a bioetikusok számára, hiszen rámutat az emberi életet jellemző korlátok (fogantatás, halál), az emberi élet kibontakozása és kiteljesedése, és a teremtett világhoz való viszony szoros összefüggéseire.

Mi a bioetika?

A bioetika elnevezésben két görög kifejezés jelenik meg. A „bio-" előtag az életet jelentő „biosz" szóból származik. Bár legtöbben bizonyára az élet biológiai szemléletére gondolnának, a „biosz" szó az antik görögök számára nem az élet biológiai oldalát jelentette – erre a „zoé" kifejezést használták –, hanem az élet személyes és gyakorlati vonatkozásait, az ember élettörténetét fejezte ki. Az etika alatt pedig olyan tudományt értettek, amely az emberi gyakorlatra reflektál, megkülönböztetve a jót a rossztól, és a boldog emberi élethez vezető utat keresi. A bioetika tehát úgy keresi a biológia és az orvostudomány területén történő fejlődés etikai kihívásaira a választ, hogy közben az embert, a maga élettörténetével és társadalmi viszonyaival együtt tartja szem előtt.

A modern bioetika

Az emberi cselekedetek jó és rossz volta, valamint a boldog élethez vezető út az ember lényegéhez tartózó kérdések, ezért minden történelmi korszakban foglalkoztatták az emberiséget. A bioetika, amelynek születése a huszadik század második felére datálható, a sajátos történelmi impulzusoknak köszönhetően korábbi korszakoktól eltérően teszi fel a boldog életre vonatkozó kérdést. A Harmadik Birodalomban, az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban végzett emberkísérletek, az orvostudomány robbanásszerű fejlődése (szervátültetés, DNS felfedezése, in vitro megtermékenyítés, emlősök klónozása), valamint az ökológiai válság tudatosulása világossá tette, hogy a huszadik (és huszonegyedik) század embere teljesen más helyzetben találja magát, mint korábbi korokban. Képes megmenteni a haldoklót egy idegen szív átültetésével, fel tudja térképezni az ember genetikai struktúráját, állatokat és növényeket tud klónozni. Ugyanakkor képes arra is, hogy veszélybe sodorja az ember méltóságát és a létezésének feltételét jelentő környezeti világot. A bioetika ebben a helyzetben keresi az emberi méltóságnak megfelelő és boldog élethez vezető magatartás lehetőségeit.

A keresztény bioetika

De nemcsak a jelen embere, hanem a teológia is különleges helyzetben találja magát, amikor szembenéz a megnövekedett lehetőségekkel. Nem elégséges a teológiai hagyomány ismerete, hanem szoros együttműködésre van szükség a filozófusokkal, a szociológusokkal, az orvosokkal vagy éppen a közgazdászokkal, hogy egyáltalán a kérdésfeltevésig eljuthassunk. De mi az a plusz, amivel a kereszténység hozzájárulhat a mai bioetikai vitákhoz? Profán oldalról nézve is igaz, hogy a kereszténység az emberi tapasztalatok olyan gazdag hagyományával rendelkezik, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ez akkor mutatkozik meg legvilágosabban, ha figyelembe vesszük például az emberi jogi gondolkodás zsidó-keresztény gyökereit. Ugyanakkor a keresztény teológia egy sajátos szemponttal is bír: az emberi életet a hit horizontjából szemléli. Eszerint az ember élete nem más, mint a „Krisztus által megnyitott út a háromságos egy Istennel való közösségre" (Virt). A bioetika alapvető fogalmai, mint a szabadság, az emberi méltóság és a felelősség is a hit horizontjából nyerik el sajátos értelmüket. II. János Pál pápa ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Isten emberszeretetének Evangéliuma, a személy méltóságának Evangéliuma és magának az életnek az Evangéliuma egy és oszthatatlan Evangéliumot alkot." (Evangelium Vitae 2)

 

bioetika 03 P

 

A bioetika területei

Az új sorozat célja, hogy az olvasó megismerkedhessen a bioetika főbb területeivel és azokkal a kérdésekkel, amelyeket a teológia velük kapcsolatban feltesz. Mikortól kell embernek tekintenünk az embriót? Vajon anyának nevezhető-e egy béranya? Megengedett-e a szervadományozás? Gazdagabbá tehetik-e a fogyatékkal élők a társadalmat? Az ember valóban az agy halálával válik halottá? Miért kell felelősséget viselnünk a teremtett világért? Reményeink szerint a szövegek nemcsak a problémákat és a válaszkeresés során használt alapelveket ismertetik meg az olvasóval, hanem a kérdések továbbgondolása által tudatára ébred istenképiségéből fakadó méltóságának és a belőle fakadó felelősségének.

Kovács Gusztáv

vadfuge banner 150202

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2017 August
M T W T F S S
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Közelgő események

Szent István király ünnepe – ünnepi szentmise; egyéb programok:
Pécsi Székesegyház
2017. 08. 20. -
Hitoktatói lelkigyakorlat és szakmai nap:
Pécs, Magtár Látogatóközpont; Zarándokház
2017. 08. 21. - 2017. 08. 23.
Találkozó a PEM közoktatási intézményeinek nevelőivel (óvodák):
Pécs
2017. 08. 22. - 2017. 08. 22.
A Pécsi Egyházmegye alapításának évfordulója – ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2017. 08. 23. -
Találkozó a PEM közoktatási intézményeinek nevelőivel (iskolák):
Pécs
2017. 08. 24. - 2017. 08. 25.

pe katolikusok

pe ministransok

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi