Pécsi Egyházmegye

Rövid gondolatok az évközi 23. vasárnap kapcsán (2016.szeptember 4.)

Megkezdte munkáját az emberi szabadság és méltóság történetét kutató nemzetközi munkacsoport, amelynek egyetlen magyar partnerintézménye a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete.

A korai egyház gazdag prédikációs irodalmában olykor tanulságos kiszólásokkal találkozhatunk. Az Órigenész vagy Aranyszájú Szent János beszédeitől lenyűgözött mai olvasóra például kijózanítóan hatnak egyes, a kortárs hallgatósághoz intézett megjegyzések.

A kora keresztény zenéről szóló korábbi írásunkban megállapítottuk, hogy a legelső századok keresztény zenei kultúrájáról a források szűkössége miatt kevés információ áll rendelkezésünkre. Mi az, amit azonban mégis tudhatunk a ránk maradt források alapján? Egy harmadik századi görög nyelvű himnusztöredéket mutatunk be.

A bakonybéli „VIVARIUM" teológiai műhely ismét várja az elcsendesedni, hitükben és tudásukban elmélyülni vágyókat. Az idén az imádság és hit kérdései kerülnek előtérbe. Mi haszna a teológiának a mindennapokban? Hogyan lehet tudatosabban keresztény életet élni a közös tanulás, megkülönböztetés segítségével?

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

Az Egyház általában mennyei születésük, vagyis földi haláluk napján emlékezik meg szentjeiről. Keresztelő Szent János egyházi ünnepe azonban földi születésének napja: június 24., hiszen Lukács evangéliuma szerint (vö. 1,26) édesanyjának, Erzsébetnek foganása után hat hónappal látogatta meg Gábriel angyal Galilea Názáret nevű városában Máriát, és Jézus születését a IV. századtól kezdve december 25-én ünnepeljük.

A hivatás fogalma zárta a szabadegyetemi konferenciasorozat második szemeszterét május 25-én. Udvardy György megyéspüspök gondolatait követően dr. Varga Éva bőrgyógyász a szülői hivatásról, dr. Molnár F. Tamás mellkassebész pedig az orvosi hivatásról és annak történeti vonatkozásáról tartott előadást.

A zsidó hagyományban gyökerező képes beszéd Isten belső életéről a Szentháromságról szóló tanításhoz vezetett el, és az ebben az életben való osztozásra hív meg.

Május 9-én délután öt órakor mutatják be Takács Gábor főiskolai docens Johann Michael Sailer – a centrum unitatis újrafelfedezője című frissen megjelent kötetét.

A Szentírás Acháb király és Nábot történetében pontos látleletet ad az esztelen birtoklási vágyról és annak súlyos következményeiről. A király mohón vágyakozik a szegény Nábot szőlőskertjére, amely birtokainak szomszédságában terül el. Nábot azonban elutasítja őt, mondván, hogy istentelenség lenne atyai örökségétől megválnia.

A keresztény időszemlélet nagyon sajátos. Látszólag lineáris, a világ teremtésétől a világ végéig tartó folyamatot tételez, amelyen belül az üdvösség történetének világosan megkülönböztethető szakaszai követik egymást.

Április 1-jén, pénteken vette kezdetét az I. PPHF Nyári Egyetem, amelyre hat különböző országból érkeztek hallgatók. A programok során az előadók és a hallgatók a szegénység és az egészség közötti kapcsolatot járják körül előadások, szemináriumok és gyakorlati foglalkozások keretében.

2016. március 30-án, szerdán 18.00 órakor folytatódik a PEM Keresztény Örökség Kutatóintézetének „Mit jelent?" szabadegyetemi konferencia sorozata. Ezúttal Udvardy György megyéspüspök, Gáti Ágnes pszichoterapeuta (Pécsi Tudományegyetem) és Heidl György eszmetörténész (PTE BTK - Pécsi Egyházmegye) beszélnek a „személy" fogalmáról.

Nagypénteken a székesegyházban Urunk szenvedésének ünnepén Csigi Péter atya mondott homíliát.

A hagyományos, filozófiai istenképhez hozzátartozik az isteni természet változhatatlanságának és szenvedélymentességének állítása. „Isten" fogalma magában foglalja a „tökéletesség" fogalmát, márpedig ha a tökéletes bármi módon megváltozna, csakis tökéletlenebbé változhatna.

Kajtár Edvárd a Központi Szeminárium spirituálisa beszél a nagyböjtről.

Az ökumenikus dokumentumok szerepe az, hogy időről időre összefoglalják a megtett utat, vázolják a fennálló problémákat, és továbbhaladásra bátorítsanak.

Ferenc pápa találkozója Kirill moszkvai pátriárkával ismét alkalmat ad arra, hogy az ökumenéről gondolkodjunk: Orova Csaba teológussal ezúttal a pápai találkozó aktualitása mellett az ökumené teológiai és intézményes következményeiről is beszélgettünk.

Az ökumené kérdése az ökumenikus imahét rendezvényének lezárulása után is aktuális: a jelenségről Orova Csaba teológussal beszélgettünk. Kétrészes interjúnk első részét közöljük, amelyben az ökumené alapjairól és lelkiségéről esik szó.

Vannak hasznos haszontalanságok. Lényegében ilyen a játék. Haszontalan, mert öncélú, nem irányul önmagán kívül másra. Arisztotelész ezért föltette a kérdést, hogy vajon erényes dolog-e a játszadozás. Ha ugyanis az ember legfőbb célja a boldogság elnyerése, akkor minden tevékenységnek, minden erénynek erre a célra kell irányulnia.

Egy friss vatikáni állásfoglalás szerint a zsidók egyértelműen részesei Isten üdvözítő tervének, még ha nem is hisznek Jézus Krisztusban. Hol tart ma a katolikus egyház és a zsidóság közötti párbeszéd 50 évvel a Nostra aetate nyilatkozat után?

Megkeresztelkedésekor Jézus beállt a megtérést kereső bűnösök sorába, hogy így is megmutassa: közösséget vállal mindennel, ami emberi.

A vatikáni csillagászok hagyományosan a jezsuita rend tagjai közül kerülnek ki. Jó néhány éve Castel Gandolfóban megkérdeztem az ottani obszervatóriumot bemutató csillagászt, miként vélekedik kollégája és rendtársa, Teres Ágoston (Gustav Teres) „The Bible and Astronomy: The Magi and the Star in the Gospel" c. művéről.

Ma az ókeresztény egyház két kiemelkedő személyiségére emlékezünk, Nagy Szent Vazulra és Teológus Szent Gergelyre. Egyidősek voltak, mindketten Kappadókiában születtek 330 körül, jó barátokként együtt tanultak Athénban.

Janus a legősibb római istenek egyike, akit évszázadokon át töretlen tisztelet övezett. Antik források szerint Rómában, az Argiletum út mentén álló szentélye mindössze két kapu volt, amelyeket kinyitottak, ha Róma háborút viselt, és bezártak békeidőben.

A hagyomány megőrizte Gergelynek, Konstantinápoly püspökének 380. december 25-én elmondott ünnepi beszédét. A szentbeszéd felér egy teológiai kompendiummal, hiszen szó van benne Isten természetéről, a Szentháromságról, az angyalok és az érzékelhető világ megteremtéséről, az ember megalkotásáról.

A gyermeket váró Mária és Erzsébet találkozása olvasható a keresztények és nem keresztények közötti párbeszéd mintaképeként.

Az Irgalmasság Szent Éve kedden a szent kapuk megnyitásával kezdődik. A szent kapu és a hozzá kapcsolódó búcsúk jelentőségét magyarázza Eamon Duffy cambridge-i egyháztörténet professzor írása.

A kedvesem, íme, itt jön! Szökken a hegyeken át, szökell halmokon keresztül! Olyan a kedvesem, mint a gazella, mint a szarvasborjú, már itt is áll a házunk mögött, benéz az ablakon, a hálók fölé emelkedik. (Énekek éneke 2,8-9)

András apostol felismerte Jézusban a Messiást, és ezt az örömhírt megosztotta testvérével, Péterrel is. Andrásnak ez az első apostolkodása később Péter hitvallásában teljesedett ki.

A harmadik püspöki katekézist tartotta november 26-án Udvardy György pécsi főpásztor. A felnőtteknek szóló előadáson ezúttal a Tízparancsolat második parancsa volt a téma: Isten nevének a tisztelete, amit Udvardy György hétköznapi problémákon keresztül segített megérteni.

Úgy gondoljuk sokszor, hogy mindazt, ami fontos az életben, azt magunknak kell megtalálnunk, és megszereznünk, saját erőfeszítéseink és teljesítményeink révén; így az üdvösséget is. Akkor viszont felmerül a kérdés: mi értelme van így a várásnak, hogy várakozzunk valakire, aki valahonnan jön hozzánk?

A Magyar Tudomány Ünnepén Pécsett a teológia fontosságát és időszerűségét vizsgálták. A konferencián nemcsak akadémikusok, hanem egyházi vezetők is részt vettek, akik a modern világ problémáira a teológián keresztül próbáltak meg választ keresni.

És felelt Jób, és ezt mondta: Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat, vas íróvesszővel ólomtáblára, vagy vésővel sziklába metszenék őket! Mert tudom, hogy Megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről; és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg Istenemet; én magam látom meg őt, és önnön szemem nézi őt, és nem más! E reményem van eltéve keblemben! (Jób 19,1.23-27a)

Mi történik az emberrel a halála után, amíg a feltámadásra vár? A Bibliában és az apokrif iratokban szereplő képek fogódzót adhatnak, hogy elképzelésünk legyen az elhunytak sorsa felől.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola idén ünnepli újraalapításának huszonötödik évfordulóját. Ennek keretében 2015. november 3-án a Magyar Tudomány Napja alkalmából a főiskola tudományos emlékülést szervez. Témája aktuális kérdés: mivel segíthet ma a teológia a modern világ kihívásainak leküzdésében?

Második alkalommal tartotta a felnőttek katekézisét Udvardy György pécsi megyéspüspök október 22-én a Dóm-kőtárban. Az egy hónappal korábban tartott bevezető előadás után ezúttal az első parancsolatot állította középpontba a főpásztor: Szeresd Uradat, Istenedet!

A hagyomány szerint a jeruzsálemi templom kárpitját, amely Jézus halálakor kettéhasadt, Szűz Mária készítette. Ahogyan Isten a függönyt félrevonva belépett Mária méhébe és életébe, úgy minden ember életében el akarja húzni az őt kizárni próbáló függönyöket.

Az elmúlt hetek legfontosabb közéleti témája az Európába vándorló emberek nagy száma és az így kialakult rendkívüli helyzet kezelése. A keresztények a felebaráti szeretet jegyében többé-kevésbé igyekeznek segítséget nyújtani a rászorulóknak. Ennél azonban tovább kell menni: a földrészünkre érkezők helyzetét hosszabb távon szolidaritással és a szeretet találékonyságával szükséges elrendezni.

A teremtés hete és Ferenc pápa nemrég megjelent körlevele kínált apropót egy nem mindennapi találkozáshoz a pécsi Magtár Látogatóközpontban. Ferenc pápa Laudato si! című enciklikája arra buzdít, hogy óvjuk a teremtett világot, amelyben élünk. Az enciklika magyar fordítása a napokban jelent meg Nobilis Márió atya közreműködésével.

Különlegesnek ígérkező találkozás helyszíne lesz a pécsi Magtár Látogatóközpont október 1-én, csütörtökön. A „Teremtés hetén", Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikája magyar fordításának megjelenése alkalmából Nobilis Márió teológussal és Lovasi András zenésszel beszélget Heidl György.

Vivarium Teológiai Műhely a bakonybéli bencés monostorban, 2015. október 27-30.

Szent Ágoston (354-430) gondolatai mélyebben meghatározták az európai történelmet, mint Nagy Sándor kardja vagy Napóleon ágyúi. Szellemi hatása messze felülmúlja a felvilágosodás gondolkodóiét, lenyűgözően gazdag életműve pedig talán csak két másik keresztény szellemóriáséval, Órigenészével (184 körül - 254) és Aranyszájú Szent Jánoséval (347 - 407) mérhető össze.

Az egyház az évközi 17-21. vasárnapokon, tehát öt alkalommal (!) János evangéliumának hatodik fejezetét olvassa. Amikor ezt a szöveget hallgatjuk, érdemes tudatosítanunk, hogy az úgynevezett „jánosi közösség", az az őskeresztény gyülekezet, amelyben a negyedik evangélium kikristályosodott, mélyen szakramentális szemléletű. A keresztségben újjászületettek eukharisztikus közösségének teológiája tükröződik az evangélium szerkezeti felépítésében, a nagy (búcsú)beszédekben, a példázatok jelképeiben és a hét csodaelbeszélésben éppúgy, mint a feltámadás utáni eseménynek, a csodálatos halfogásnak a leírásában.

Miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, és mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra? Mivel a magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus, János evangélista elbeszélésében Mária és Jézus találkozása annak ősképe, ahogyan először találkozunk az élő Krisztussal.

A Biblia nem általában beszél a szeretetről, és nem a szeretetet nevezi istennek, hanem Istent szeretetnek (1Jn 4,16). Akik a házasság újradefiniálását a bibliai szeretetparancsokra és Jézus tanítására hivatkozva igyekeznek igazolni, úgy tűnik, istenítenek valamit, amit szeretetnek neveznek.

Június 25. és 27. között Pécsett tartja rendes éves konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók idén az eszmény és eszményítés szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet. A megjelenteket Udvardy György pécsi megyéspüspök köszöntötte.

Június 24-én Keresztelő János születését ünnepeljük. Ez egyike az év azon napjainak, amikor a legtovább van fenn a Nap. A szimbolikus kapcsolatot Keresztelő János személye és az innentől rövidülő nappalok között Szent Ágoston fejtette ki. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem (Jn 3,30) – mondja a Keresztelő Jézusról.

„Milyen világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek?” (160. pont). Ez a válaszra váró kérdés áll a Laudato si’, Ferenc pápának a közös otthon gondozásáról írt, várva várt Enciklikájának középpontjában. A szöveg így folytatódik: „Ez a kérdés nem csak a környezetre vonatkozik elszigetelt módon, mert nem lehet részlegesen feltenni a kérdést”. Ez elvezet bennünket ahhoz, hogy feltegyük a kérdést a lét értelmét, a társadalmi élet alapját képező értékeket illetően: „Miért jöttünk erre a világra? Milyen célért dolgozunk és küzdünk? Miért van ennek a földnek szüksége ránk?”: „Ha nem tesszük fel ezeket az alapvető kérdéseket” – mondja a pápa – „nem hiszem, hogy az ökológiával kapcsolatos aggodalmaink jelentős hatásokat érhetnek el”.