Pécsi Egyházmegye

történelem

„Mi a legjobb, amit az ember kezével tehet? Azokat imádságra kulcsolni, és jó könyveket írni vele.” (Telegdy Miklós)

Január 21-én, Szentkirályi István halálának 75. évfordulóján Schmelczer-Pohánka Éva írásával emlékezünk a tiszteletbeli kanonokra, kiváló teológiatanárra.

1969. január 10. Fél évszázada nevezték ki pécsi megyéspüspöknek Cserháti Józsefet.

Prof. Dr. Vörös Győző ókorkutató, akadémikus tartott előadást Vízkereszt ünnepén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, a Pécsi Egyházmegye támogatásával.

A Dunántúl katolikus napilap 1911. december 24-i számának karácsonyi mellékletében jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolásai című ismeretterjesztő írás, amelynek szerzője a Pécsi Egyházmegye tudós papja, Szőnyi Ottó (1876–1937) régész-művészettörténész, levéltáros-könyvtáros, jogakadémiai tanár, az első pécsi múzeum igazgatója volt.

Az egykor a Székesegyház homlokzatán álló homokkőből készült apostolszobrok tavaly kerültek vissza a Dóm közelébe a Szent Mór Iskolaközpont udvaráról. A nyugati bejárat előtt húzódó Gosztonyi-kőtár nemcsak kiváló kiállítóhelyet biztosít, hanem az időjárással szemben is védi az apostolszobrokat.

A Csorba Győző Könyvtár és a Pécs Története Alapítvány Pécs-Baranya évszázadai. Történetek Baranyából, különös tekintettel a szerb megszállás időszakára címmel konferenciát rendezett novemberben Pécsett, a Tudásközpontban.

Fedeles Tamás egyetemi docens (PTE), a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa kezdeményezésére Mátyás király és az Egyház címmel szerveztek konferenciát az MTA pécsi székházában a Magyar Tudomány Ünnepén.

Pécs ad otthont a keresztényüldözésről és a válaszként adott védekezési stratégiákról szóló konferenciának, amelynek társszervezője a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete is.

Október 25. Szent Mór, a Pécsi Egyházmegye társvédőszentjének ünnepe. A Szentszék 170 évvel ezelőtt emelte a második pécsi püspököt a szentek sorába. Az emléknapon a szentté avatási eljárás történetét ismertetjük.

Csapatok, baráti társaságok jelentkezését várják a Pécsi Püspökség október 30-án induló műveltségi vetélkedőjére. A részvétel ingyenes, a témakör széles, de nagy hangsúlyt kapnak a város és a püspökség történetével kapcsolatos kérdések.

A 2018/2019-es tanévben is útjára indul az internetes böngészős hittanverseny a Pécsi Egyházmegye tanulói számára. A verseny célja az, hogy a diákok amellett, hogy gyarapítsák a hittan foglalkozásokon szerzett tudásukat, megismerkedhessenek a különböző keresztény alapdokumentumokkal, legfontosabb internetes oldalakkal, valamint szélesítsék egy-egy tantárgyhoz, területhez kapcsolódóan kulturális, művészeti, történelmi, földrajzi ismereteiket.

Az Anyaszentegyház a mai napon, szeptember 27-én emlékezik meg Páli Szent Vince (1581–1660) áldozópapról, a lazarista rend és a vincés család szerzetesközösségeinek alapítójáról.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is októberben zajlik országosan a Katolikus Kulturális Hetek rendezvénysorozat, amelyhez a Pécsi Egyházmegye is ingyenes programokkal csatlakozik.

Magyarországi előadáskörútja során Pécsre is ellátogat a torinói lepel kutatója. Szeptember 26-án 18 órától tart előadást a Pécsi Székesegyházban Dr. John P. Jackson fizikus, az 1978-ban vezetett Torinói Lepel Kutatóprogram vezetője.

Idén ötven éve hunyt el Gálos László, a Pécsi Egyházmegye XX. századi történetének nagyformátumú papja. A Pécsi Egyházmegyei Levéltár honlapján fényképgalériával és részletes életrajzi írással emlékezik meg a hőgyészi plébánosról, akinek életútján keresztül könnyebben megérthetjük, milyen nehézségekkel nézett szembe az egyház a második világháború utáni Magyarországon.

A Pécsi Egyházmegye augusztus 23-án ünnepli alapításának 1009. évfordulóját. A püspökség létrehozásának pontos dátumát egy 1404-ben keletkezett, a somogyi konvent által kiadott oklevélből, a Szent István-kori dokumentum átiratából ismerjük.

Augusztus 18-án, Szent István király ünnepe előtti szombaton bábos idegenvezetéssel, kerámia festödével, tematikus idegenvezetéssel várja az érdeklődőket a Pécsi Püspökség.

180 évvel ezelőtt, 1838 júliusában hunyt el Szepesy Ignác, a Pécsi Egyházmegye 71. püspöke. A tudomány- és irodalompártoló főpásztorra emlékezett júniusban a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont-Történeti Gyűjtemények Osztálya, és neki állít majd emléket októberben az V. Tudomány és kutatás a Klimo Könyvtárban címet viselő konferencia egyik szekciója. Schmelczer-Pohánka Éva írását három részletben közöljük.

A gyakorlati szempontú, politikai vallásosság és a különféle kultuszokban való részvétel szemben áll a lelkiismeret és a józan ész megkövetelte cselekvéssel.

VI. Pál pápa Pacis Nuntius kezdetű, 1964 októberében kelt apostoli levelében nyilvánította nrusiai Szent Benedeket Európa fővédőszentjévé. Július 11-én a kontinens patrónusát ünnepeljük a nyugati szerzetesség megalapítójának személyében.

Magyarországon július 2-án emlékezünk az áldott állapotban lévő Szűz Mária és nagynénje, a Keresztelő Szent Jánost méhében hordó Erzsébet találkozására. A látogatásnak egy különös értelmezését adja Christian de Chergé, a thibirine-i trappista monostor 1996-ban meggyilkolt perjele, akinek boldoggá avatásáról idén januárban született döntés.

A Pécsi Püspökség Magtár Kávézója péntek és szombat este egész nyáron meghosszabbított nyitva tartással, júliustól pedig ingyenes koncertekkel, színházi és régészeti előadással várja a látogatókat.

Mit üzentek a pécsi aprónyomtatványok a 19. század közepén? címmel nyílt kiállítás a pécsi Klimo Könyvtárban június 8-án. A Kelemen József pécsi kanonok-nagyprépost aprónyomtatvány-gyűjteményének részét képző röplapok, színlapok és előfizetési felhívások 2019. április 30-ig tekinthetők meg.

A Szent István Tudományos Akadémia szervezésében június 4-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében tartott előadást Sümegi József diakónus, a Szent Vér kegyhely őre Eucharisztikus és Szent Vér kegyhelyek a középkori Magyarországon címmel.

75 évvel ezelőtt június 6-án, a II. világháború leggyötrelmesebb évében ajánlották Pécs városát és lakóit Jézus Szent Szíve oltalmába.

Június 4. Pannónia egyik legismertebb szentjének, Szent Quirinusnak ünnepe. Sziszek városának első püspöke 309-ben szenvedett vértanúhalált, a hagyomány szerint Savariában, a mai Szombathely területén.

Szent Jusztinosz vértanú (Kr. u. 100 – 165 k.) szamariai származású, görögül író keresztény filozófus volt, aki Marcus Aurelius uralkodása alatt Rómában vértanúságot szenvedett. Útkereséséről és Krisztus filozófiája melletti elköteleződéséről a „Párbeszéd a zsidó Trifónnal” c. munkájának bevezetésében személyes hangon ír.

A katolikus egyház életében meghatározó, sokrétű kérdésről tartottak országos konferenciát a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán 2018. május 24-25-én.

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola ad otthont az Egyháztörténészek V. Országos Találkozójának május 24-25-én. A konferencia résztvevői idén a papnevelés történetéről értekeznek.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén május 20-án ünneplünk. Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszté-nak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

A Pécsi Egyházmegye huszonötödik püspökéhez, Janus Pannoniushoz és a reneszánszhoz kötődő tematikus idegenvezetésen vehetnek részt az érdeklődők május 12-én, az emlékhelyek napján.

Modernkori vértanúság címmel szervezett tárlatvezetéssel egybekötött előadást a Pécsi Egyházmegye Brenner János boldoggá avatása előtt.

Elhunyt főpásztoraira emlékezett a Pécsi Egyházmegye április 12-én. Cserháti József püspök halálának évfordulóján Udvardy György megyéspüspök a székesegyház altemplomában mutatott be szentmisét.

Szentmisével és különleges idegenvezetéssel emlékezik elhunyt püspökeire április 12-én a Pécsi Egyházmegye.

Április 4. Sevillai Szent Izidor emléknapja. A huszadik század utolsó éveiben merült fel először a gondolat, hogy az internethasználók közösségének is szüksége van védőszentre. A katolikus felhasználók az V-VI. század fordulóján élt egyháztanító személyében találták meg a megfelelő patrónust.

A keresztény hitet gyakran összefüggésbe hozzák az abszurddal. A keresztények első filozófus bírálói (például Kelszosz, Porphüriosz, Julianus császár) azzal vádolták ellenfeleiket, hogy azok elhagyják a dolgok ésszerű vizsgálatát, és követőiktől feltétel nélküli hitet várnak el. Julianus szerint az egész kereszténység a „Higgy!” parancsszavában foglalható össze.

Március közepétől interneten is elérhető a Pécsi Egyházmegyei Levéltár iratanyagának egy része. A hároméves előkészítő munka után többek között anyakönyvek, helytörténeti dokumentumok, jegyzőkönyvek váltak online hozzáférhetővé.

A Pécsi Püspökség látnivalói között idén a püspökszentlászlói kastély és arborétum várja a látogatókat kedvezményes belépőjeggyel március 18-án, az Uniós Fejlesztések Nyílt Napján.

Hatvan évvel ezelőtt, 1958. március 2-án halt meg Virág Ferenc, a Pécsi Egyházmegye huszadik századi történetének nagyformátumú püspöke.

A világegyház május 14-én ünnepli Szent Mátyás apostolt, de a magyar katolikusok a szent 11. századtól ismert emléknapján, február 24-én emlékeznek meg róla.

Múzeumpedagógiai foglalkozásra várja a Pécsi Püspökség a 7-11 éves gyermekeket húsvét előtt. Az egyéni jelentkezéseket március 24-re várják, de csoportok számára az egész nagyböjti időszak alatt elérhető a foglalkozás előzetes időpont-egyeztetéssel.

Február 2-a Urunk bemutatásának ünnepe, amelyről már a korai keresztény közösségek is megemlékeztek. Az erősödő Mária-tisztelet hatására az ünnepet később egyre jobban kötötték a Szűzanya személyéhez, innen származik másik elnevezése, a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A Pécs főterén álló dzsámi ma katolikus templom, a törökök kiűzését követően Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

A malenkij robot áldozataira emlékeztek Siklóson január 27-én. A Siklósi Vár- és Múzeumbarátok Köre ezzel a rendezvénnyel minden évben emléket állít a kényszermunkára hurcolt áldozatoknak.