A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények következtében nőtt a lakosság száma, de környékünk soknemzetiségűvé vált. Báta ugyanakkor magyar nemzetiségű mezőváros maradt. A pécsi püspök ekkor Nesselrode Ferenc volt, aki elkezdte a pécsi egyházmegye újjászervezését.

Kronológia

Jány Jakab Ferdinánd a bátai apát, aki Bécsben, ill. Bátaszéken lakik
1709 – református telepesek érkeznek Bátára
1712 – katolikusok betelepülése
1714 – az uradalom szerződést köt a bátaiakkal
1726 – Jány halála, utóda Kollonich Zsigmond bécsi bíboros érsek
1731 – megkezdődik az anyakönyvezés, bosnyák ferencesek látják el a lelkipásztori teendőket
1741 – befejeződik a Szent Mihály templom építése, Berényi Zsigmond szenteli fel
1751 – Kollonich halála, Mária Terézia az apátság javadalmából létrehozza a Teréziánumot
1768 – bátaiak úrbéri szerződést kötnek az uradalommal
1776 – a bátai plébániát, amely eddig az esztergomi érsekséghez tartozott a pécsi püspökséghez csatolják
1780 – új temetőt nyitnak a Fekete-völgyben a reformátusokéval szemben
1805 – az első iskolaépület alapítása a plébánia mellett
1828 – Szepesy Ignác püspök vizitációt tart Bátán
1849. július 22-én a császári csapatok felgyújtják Bátát, 250 ház leég, csak a katolikus templom marad épségben
1868 – Kálvárián kápolna épül közadakozásból, Szent Kereszt felmagasztalása Bátán fogadott ünnep, dologtiltó nap lesz
1902 – kőút épül egészen a révig
1904 – a falu bejáratánál felépül a Somosi kápolna
1913 – a Duna holtágán megépül a kőhíd
Kolera járvány
Szerb megszállás

 

A Rákóczi-szabadságharc után lassan indult meg az élet a Dunántúlon. A telepítési politika nyújtotta kedvezmények következtében nőtt a lakosság száma, de környékünk soknemzetiségűvé vált. Báta ugyanakkor magyar nemzetiségű mezőváros maradt. A pécsi püspök ekkor Nesselrode Ferenc volt, aki elkezdte a pécsi egyházmegye újjászervezését. Sorra jöttek létre az új plébániák, megindult az anyakönyv vezetés. Báta azonban ekkor még az esztergomi érsekséghez tartozott.

A középkorból maradt meg a településnek ez a kiváltsága, mert a bátai, királyi alapítású egyház volt.

Nesselrode Ferenc pécsi püspök 1703-1732

 

Báta javadalmas apátja ekkor Kollonics Zsigmond bécsi bíboros érsek volt, aki a Szent Mihály templomot építtette

Berényi Zsigmond püspök

A bátai új templomot, a rév közelében Berényi püspök szentelte fel 1744. június 9-én Szent Mihály arkangyal tiszteletére.

Ettől az évtől ezt a templomot használták a bátaiak, de a temető még a középkori templom mellett maradt.

Az anyakönyvezés helyben 1731-ben indult meg.

 

 

Az 1744-ben felszentelt Szent Mihály templom diadalívének freskója

Első feljegyzés a Kálváriáról

Első feljegyzés a Kálváriáról

A főtisztelendő Hindi Mihály adminisztrátor plébános úr saját költségén az örök emlékezet számára Kálvária hegyet létesített 1767. június 20-án. A keresztre feszített lemezképe 12 forint, a latroké 8 forint volt. A Kálvária új keresztjét 1767. október 22-én Kovarszky Márton szekszárdi plébános áldotta meg.

 

Folytatása következik!
A gyűjtőmunkát végezte Sümegi József diakónus.

 

2020 January
M T W T F S S
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Közelgő események

Ökumenikus imahét:
Pécsi Baptista Gyülekezet (Bokor u. 52.)
2020. 01. 20. -
Ökumenikus imahét:
Gyárvárosi r. k. templom (Zsolnay Vilmos u. 92.)
2020. 01. 21. -
Ökumenikus imahét :
Kertvárosi ref. templom (Tildy Zoltán u. 12.)
2020. 01. 22. -
Szabadegyetem a NEK 2020 jegyében:
Magtár Látogatóközpont
2020. 01. 22. - 2020. 01. 22.
Ökumenikus imahét:
Rácvárosi r. k. templom (Rácvárosi út 28.)
2020. 01. 23. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi