1776-ban nagy egyházi reformot vezetett be Mária Terézia királynő, új egyházmegyéket hozott létre és megszüntette a korábbi exempt plébániákat, így azok az illetékes megyéspüspök joghatósága alá kerültek. Báta így került a pécsi egyházmegyéhez. Klimo püspök el is rendelte azonnal ezeknek a plébániáknak a vizitációját. 1776-tól pécsi egyházmegyés papok látták el a bátai hívek lelki gondozását.
MATRICULA, avagy a kereszteltek, házasultak és elhunytak neveit tartalmazó könyv, amelyet a Báta hegyén lévő, Szent Mihály arkangyalról elnevezett apátsági egyház vezet, 1731. november 11. napjától kezdődően, gróf Kolonitz Zsigmond úr őexcellenciája, a Római Szent Egyház bíborosának, ő császári és királyi felsége valóságos, belső, titkos tanácsosának stb., az említett hely apátjának az idejében, akinek akkori helyettesei a lelkiekben a Szűz Máriáról elnevezett magyar ferences rendtartomány tagjai, páter Benignus Rubriczky és páter Maximilianus voltak.
A török időkben sokan menekültek északabbra, közelebb a királyi Magyarországhoz. Bátai hagyomány, hogy sokan Révkomáromban vészelték át a török időket. A házasultak anyakönyvében 1742-ben kötött házasságot a komáromi Szilasi János a bátai Zsinkó Máriával.
A halottak anyakönyvének első oldala. Középen az 1733-as év első bejegyzése szerint április 10-én halt meg Jászberényi Farkas licenciátus és iskolamester.
Formula jurandi Judicis et Juratorum
(A bíró és esküdtek eskümintája)
Én N. N. Esküszöm a Tellyes Sz. Háromságra, egy élő Istenre, Boldogságos Szűz Máriára és Istennek minden szentjeire, hogy amint közönséges akaratbul a Bírói: v. Eskütti hivatalra választattam, azon hivatalom kötelessége szerint, igazán hívségessen, akarok Szolgálnyi Istennek és Országunk törvénnye szerint Városunknak, és Anya Sz. Egyházunknak törvényes igazsága mellett hívségessen meg maradván, Szegénnek, Boldognak, árváknak, özvegyeknek, nyomorultaknak minden tekéntet nélkül, ajándék nélkül, Lelkem ismérete szerint Szolgálnyi akarok, Nemkülönben Városunk hívségéhez esküszöm, úgy hogy titkait senkinek ki nem jelentem, mellyel Városunk kárára fordulnának, minden adománt, félelmet, atyafiságot, sógorságot, komaságot félre tévén, mind boldognak, s mind boldogtalannak az igazságot fogom igazán szolgáltatnyi. Isten engem Úgy Segéllyen, Boldogságos Szűz Mária és Istennek minden szentyei. Ámen.
1750 die 26. Septembris
Első feljegyzés a temetőről
1780. év November 5-én a főtisztelendő Kovarszky Márton, szekszárdi plébános és kerületi esperes felszentelte az új temetőt. Ugyanott nyitották meg a reformátusok temetőjét is. A két temető távolsága a várostól 10 ölnyi. A katolikus temető szélessége 20 öl, hosszúsága 30 öl, a református temető szélessége 12 öl, hosszúsága 30 öl.
Ez az exempt (független) plébánia be lett kebelezve a pécsi egyházmegyébe 1776. szeptember 24-én, amikor az első vizitációt a főtisztelendő Ország András úr, felszentelt mandeni püspök, mint általános helynök tartotta, aki ugyanazon a napon kb. 700 személyt megbérmált.
1776-ban nagy egyházi reformot vezetett be Mária Terézia királynő, új egyházmegyéket hozott létre és megszüntette a korábbi exempt plébániákat, így azok az illetékes megyéspüspök joghatósága alá kerültek. Báta így került a pécsi egyházmegyéhez. Klimo püspök el is rendelte azonnal ezeknek a plébániáknak a vizitációját. 1776-tól pécsi egyházmegyés papok látták el a bátai hívek lelki gondozását.
Klimo György püspök
Báró Szepesy Ignác pécsi püspök,
aki 1828-ban személyesen végzett vizitációt Bátán
18. Századi aranyozott kapcsokkal ellátott misekönyv
A Szent Mihály templom 19. század második felében készült főoltára
Folytatása következik!
A gyűjtőmunkát végezte Sümegi József diakónus.
