Kajtár Edvárd a Központi Szeminárium spirituálisa beszél a nagyböjtről.
„A nagyböjti szertartások szent napjai arra intenek, hogy akinek valami panasza van a másik ellen, vessen véget annak, nehogy neki magának vessenek véget. Ezt ne becsüljétek alá! E halandó és törékeny élet ugyanis, amely annyi földi veszedelem közepette hánykolódik, és azért fohászkodik, hogy ne merüljön el, egyetlen igaz emberben sem lehet meg valamiféle bűn nélkül, úgyhogy nincs más orvosság az életben maradásra, mint amire tanítónk, Isten oktatott minket az imádságban: Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek"
(Részlet Szent Ágoston nagyböjti prédikációjából)
