A Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő Szent Mór Iskolaközpont idén ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Szakács Emíliával, az iskola magyartanárával beszélgettünk irodalomtanításról, olvasótáborról és a Szent Mór szellemiségéről.

A pécsi bölcsészkar magyar szakán a legtehetségesebb hallgatók közül sokról derül ki, hogy a Szent Mórba jártak; úgy tűnik, ez az iskola remekül tud értő olvasásra nevelni. Mik a Szent Móros irodalomoktatás meghatározó jellemzői?

Az iskola irodalomtanítási módszere a hálózatos oktatás modelljére épül már hosszú évek óta. A pedagógiai program az évek során módosult, változott, de a hálózatos nevelés-oktatás Uzsalyné dr. Pécsi Rita által megfogalmazott iskolapedagógiai alapvetése mint pedagógiai eszmény mindig átöröklődött.  Ez azt jelenti, hogy az értelmi intelligencia mellett az érzelmi intelligencia fejlesztése is kiemelten fontos: azoknak a képességeknek a megmunkálásán is dolgozni kell, amelyek nem a hagyományos, az iskola által előnyben részesített verbális intelligencia köréhez tartoznak. Az iskolában ezt a célt szolgálja a művészeti oktatás. Ez nem merül ki annyiban, hogy szervezetileg a Szent Mórhoz kapcsoltak egy művészeti iskolát, hanem a nevelési elgondolás része, hogy a nyolcadik osztály végéig mindenki képezi magát valamilyen művészeti területen is. Ez az érzelmi intelligencia pallérozását segíti elő. Az iskola törekszik arra, hogy a kétféle intelligencia fejlesztése egyensúlyban lehessen. A hálózatosság a mindennapokban a tantárgyi struktúrában is megjelenik. Lényege, hogy a különböző műveltségi területek, tantárgyak között összefüggés van: olyan programokat, projekteket szervezünk a gyerekeknek, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy nincs éles határvonal a történelem- és az irodalomóra vagy éppenséggel a fizika- és az irodalomóra között. Ezek csupán tantárgyi területek praktikus felosztásban, de nem átléphetetlen határvonalak. Tizennégy éve tanítok itt, és ez a szemlélet, ez a nyitottság mindvégig érzékelhető volt a kollégák részéről. A hálózatosság akár egy tantárgyon belül is megragadható: az irodalom esetében például a szövegeket a tanár nem választja le egymásról valamilyen logika mentén sorrendbe helyezve, hanem engedi láttatni a gyerek számára is azt, ahogyan az írások párbeszédbe lépnek egymással.

A kortárs irodalom tanítása is nagyban meghatározza a Szent Móros irodalomoktatás arculatát. Igyekszünk olyan alkalmakat felhasználni, akár tanórán kívüli lehetőségeket is, amikor a gyerekek elmélyülhetnek a kortárs irodalom világában – ilyen lehetőség a minden nyáron megrendezett olvasótáborunk is. Azonban a „kortárs” a szó átfogóbb értelemében is hangsúlyozandó. Csobánka Zsuzsa fogalmazott találóan egy konferencián, amikor azt mondta, fontos a kortárs irodalom tanítása, de még fontosabb kortárs módon tanítani. A magyartanárok közül sokan gondolkodunk így az irodalomtanításról. Mindegy, hogy Janus Pannoniust vagy Kemény Istvánt olvastatunk, a lényeg az, hogy a szöveg élő, aktuális módon szólítsa meg a gyereket. A szövegeket tehát olyan körítésben és olyan kérdéseket megfogalmazva kell tálalni, hogy azok személyesen fontossá válhassanak a gyerekek számára. Ez nyilván tanári feladat.

Említette az olvasótábort. Milyen keretek között zajlik, kik vesznek részt?

Az iskolai olvasótábort öt éve szervezzük meg minden nyáron, az első alkalommal kifejezetten az akkori osztályom számára terveztem, később szélesedett a kör. A szövegekhez való közelítés a táborban is hasonló, mint az irodalomórákon, kooperatív munkamódszerrel dolgozunk itt is. A tempó viszont lazább, sokkal több időt hagyunk mindenre. Nekem szívem csücske ez az olvasótábor, de jó volna, ha többen is bekapcsolódnának – legutóbb két kolléganőt sikerült megnyernem az ügynek, rajtuk kívül egy testnevelés szakos kolléga is segített, mert az együtt töltött idő nyilván nem szólhat napi 24 órás olvasásról. A tábor jelenleg 14-17 éveseknek szól, de örülnék, ha kisebbek is csatlakozhatnának.

A Szent Mór egyházmegyei fenntartású iskola. Mit ad hozzá a keresztény szemlélet a mindennapi iskolai élethez, milyen formákban nyilvánul meg?

Hogy miként jelenik meg a kereszténység az iskola életében, azt nagyon nehéz pontosan lebontani, mert az embernek elsőként formális események jutnak eszébe: olyan programok, amelyek egyházmegyei és katolikus iskolaként részét képezik az iskola életének, mint például a reggeli áhítatok vagy a lelki napok. Mindezek mellett azonban nagyon fontos, hogy a keresztény szemlélet határozza meg a gondolkodásunkat és a pedagógiánkat. Azok a magatartásformák, amelyek az iskolánkra jellemzők, például ahogyan tanár és diák megszólítja egymást, a kereszténységből eredeztethetők. Az, hogy ez az iskola ilyen emberarcúvá tudott alakulni – s remélem, hogy ilyen is marad még sokáig – ennek köszönhető. Nálunk két kolléga nemcsak egymást szólíthatja meg, hanem a gyerekekkel is munkatársi viszony alakítható ki. Tanítottam korábban más iskolákban is, és ez az attitűd közel sem magától értetődő. A kereszténységből fakadóan van két nagyon lényeges cél, amelyeket szem előtt kell tartanunk: egyrészt roppant hangsúlyos a törekvés, hogy felkaroljuk azokat a diákokat, akik valamilyen oknál fogva néhány képességükben hiányt szenvednek – és ezt nemcsak szakmai-pedagógiai elvek mentén gondoljuk így, hanem valamiféle keresztény humánum horizontján is. Másrészt pedig – noha nem vagyunk elitiskola – tizenkét évfolyamos intézmény lévén arra is kell gondolnunk, hogy a diákjaink jelentős része, szinte mindenki továbbtanul érettségi után, és ezekből a gyerekekből fog felépülni a jövő keresztény értelmisége. Természetesen nem úgy lép be az ember minden reggel egy-egy osztályba, hogy úristen, a jövő keresztény értelmiségét fogom itt nevelni; de ez a távlat mégis kialakítja azt a hozzáállást, gondolkodásmódot, amely a Szent Mórra annyira jellemző.

A gyakorlatban ez mit jelent például az egyes tanórákat illetően?

Sokan talán azt gondolják, hogy a katolikusság valamiféle szigorban, korlátok felállításában nyilvánul meg: a kereszténység az iskolánkban azonban épp nem ezt jelenti, hanem azt a törekvést, hogy olyan szabadon gondolkodó, autonóm embereket neveljünk, akik pontosan e szabad gondolkodásból eredően, tudatosan választják a kereszténységet. Ez a választás természetesen nem kételyek és harcok nélkül való. A diákjainknak tudniuk kell azt, hogy az önmagukkal és a másokkal folytatott küzdelem, a kétkedés hozzátartozik ehhez az úthoz, sőt, ettől erősödnek a hitben. Azt gondolom, hogy az irodalomoktatás nagy szerepet játszhat ebben a folyamatban: az irodalomóra a gondolkodásra nevelésnek, az érzelmi nevelésnek nagyon fontos iskolája.

Szakács Emília Szakács Emília 2001-től a Szent Mór Iskolaközpont magyar nyelv és irodalom szakos tanára, jelenleg a 8. f osztály osztályfőnöke. Magyar-történelem szakos diplomáját a debreceni egyetemen szerezte, majd a pécsi bölcsészkaron tett pedagógus szakvizsgát. Az emelt szintű érettségin vizsgáztató, vizsgaelnök és javításvezető magyar nyelv és irodalom tárgyból, a Magyartanárok Egyesületének tagja.

 

P.E.

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon

2022 January
M T W T F S S
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6

Közelgő események

Férfitalálkozó - Férfi munka:
Dombóvári Művelődési Ház (7200 Dombóvár, Hunyadi tér 25.) -
2022. 01. 28. -
Férfitalálkozó - Férfi munka:
Szigetvár, Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola -
2022. 02. 04. -
Házasság Hete:
-
2022. 02. 06. - 2022. 02. 14.
Férfitalálkozó - Férfi sors:
Pécs, Magtár Látogatóközpont -
2022. 02. 10. -
Férfitalálkozó - Férfi sors:
Pécs, Magtár Látogatóközpont -
2022. 02. 11. -

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

pem nek

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség