Interjú Udvardy György pécsi megyéspüspökkel.
Kezdettől fogva otthon érzi magát Pécsett Udvardy György püspök, aki immár 5 éve vezeti az egyházmegyét. 2011-ben, beiktatásakor készítettünk helyszíni interjút a főpásztorral, akit most az elmúlt öt év mérlegéről kérdeztünk a megújult pécsi püspöki palotában.
Előretekintés, bizalom a Gondviselésben
Az átszervezéseknek köszönhetően, valamint a lelkipásztorok és katekéták továbbképzésében az előretekintő mentalitás erősítésével az igen kevés számú papság ellenére is biztosítják az evangélium hirdetését. A paphiány mellett a lakosság szociális és anyagi helyzete sem könnyű, mégsem csüggednek, hiszen a Gondviselés nem hagyja magára az egyházmegyét. Ahogy a püspök fogalmazott: a Jóistennek van ötlete az ifjúságról, van ötlete a családokról, a katolikus iskolákról, a világi hatóságokkal való együttműködésről, a karitatív munkáról, az identitás megerősítéséről, arról, hogyan gondoskodjanak önmagukról. Vagyis nagy lehetőséget lát abban, hogy a rá bízott egyházmegyében megjelenő eszköztelenség szabadságot is ad számukra. Egyszerre terveznek és látják el a napi feladatokat, legyen az a kisebb plébániák anyagi működésének előteremtése, vagy a világi adminisztrációs követelményeknek való megfelelés.
Keresztény identitás Európában és Magyarországon
Nagy hangsúlyt fektet a főpásztor az identitáserősítésre; annak megválaszolására, kik vagyunk mi keresztények ebben a kulturális, társadalmi közegben? Mit tesz minket kereszténnyé és mi erősít benne? Nagyon fontos, hogy valódi, reális, közvetlen, az életet érintő kérdéseket tegyünk föl, melyekre ugyanígy kell válaszolnunk is. Ebben az egyházi iskolák és a szülők nagy segítséget jelentenek, mint ahogy a jóakaratú szervezetekkel és személyekkel való együttműködés is.
Hazánkat elkerülték azok a folyamatok, amelyek Nyugat-Európát formálták a XX. század második felében. Ugyanakkor Magyarországon a diktatúra nyomasztó örökségével kellett megküzdeni, amely alatt azért megmaradtak a hit gyökerei. A más vallású, nemzetiségű, kultúrájú népekkel való együttélés közvetlen tapasztalata ugyan nem jellemzi az országot, de sokan külföldön tanulnak, dolgoznak, mint ahogy nálunk is sok külföldi jár például egyetemre. Ezek a helyezetek kérdéseket vetnek föl, amelyek megválaszolásában az egyház segítő kezet nyújt.
Az imádság prófétai jellege
Udvardy György rámutatott: fontos hangsúlyozni az imádság prófétai jellegét, majd idézte XVI. Benedek pápát, aki szerint az imádság valójában a hit aktusa, a hit döntése. Azért állok meg imádkozni, azért fordulok a Jóistenhez, mert hiszem, hogy Ő jó. Minden feladat puszta szervezői tevékenységgé válik, ha nem az imádságból fakad. Csakis egy erős lelki kapcsolatból tudunk jól látni és jó döntéseket hozni és azokban állhatatosan kitartani.
Zarándoklat a hitbéli és egzisztenciális fejlődésért
Kiemelt és most megújult Mária-kegyhely az egyházmegyében Máriagyűd. Szeretnék megerősíteni ősi, eucharisztikus kegyhelyüket, Bátát, amely európai szinten is ritkaságszámba megy. Négy év múlva, 2020-ban Budapesten rendezik meg a Nemzetközi Eucharisztikus kongresszust, az erre való felkészülést már megkezdték. A Mária-tisztelet és az eucharisztia-tisztelet megerősítése a cél. Ezeknek hagyományos formái kedvezőek a mai ember számára is: ilyen tipikusan a zarándoklat. Nagyon érthetően képezi ember létünket: úton vagyok, valahonnan valahová zarándoklok, társaim vannak, sokukat nem ismerem, akár más motivációval, szándékkal indultak el, mégis közösen haladunk és társakká leszünk az út során. A zarándoklatokhoz mindig katekézist kapcsolnak, hiszen ott éppen a szándékaink tisztázása a fontos. Ha nem világos a szándék, nem lesz világos a válasz sem, hogy mit kell tennünk. A zarándoklatban rejlik az az alapvető tapasztalat is, hogy emberi létünkben változunk – jó esetben fejlődünk. A zarándokút pedig változást indít el bennünk; tehát ezeket a hitbéli, ugyanakkor egzisztenciális elemeket szeretnék felhasználni az evangélium új megfogalmazásához.
Az irgalmasság szentéve: szentkapuk és kezdeményezések
Az egyházmegyében három szentkaput nyitottak meg, ahova meglepően sokan érkeznek egyénileg és szervezetten is. A katolikus iskolák, intézmények szülői, diákjai, pedagógusai számára is jelentős a szentév. A turisztikai helyek megújítása okán a püspök sok meghívással élt az egyházmegye területén lévő hivatalok, munkatársak felé, akik eljönnek, meglátogatják a helyeket, átlépnek a szentkapun, találkoznak a kulturális, hitbeli értékekkel, amelyek itt föllelhetőek: ez mind ajándék. A helyi, regionális találkozókon a katekézist követően a bűnbocsánat szentségében részesednek az odaérkező hívek, visszavonhatatlanul megtapasztalva ezáltal Isten irgalmasságát.
Hírt adni a jóról, kilépni a sablonokból
A Pécsi Egyházmegye sajtóirodája igen színvonalas munkát végez, naprakészen tájékoztat az eseményekről. Ezzel kapcsolatban Udvardy György elmondta: nem az önreklámozás a cél, hanem, hogy eljuttassák az emberekhez az események üzenetét, tanítását. Például egy karitatív adakozásnál természetesen fontos, hogy egy eszköz segítségével adott esetben akár életet is lehet menteni, de az üzenete az, hogy megjelenik ebben a cselekedetben a Jóisten gondoskodó szeretete.
Az egyházmegye honlapjáról elérhető Vadfüge rovatban napi aktualitásokra reflektáló írásokkal találkozhatunk. Jó lehetőség ez arra, hogy megmutassuk: a katolikus egyház másként is gondolkozhat, mint amit a világ sablonosan elképzel róla. A drinai vértanúk szentté avatásáról megemlékezni méltó dolog. De ugyanolyan hősies tett annak a nagynéninek a cselekedete, aki kiugrott az égő házból, karjában a család kisgyermekével, akit így megmentett, míg ő életét vesztette. Olyan események ezek, amelyek a hitről beszélnek. Ha az élet eseményeiben az evangéliumot elemző pont megjelenik, akkor az evangéliumhirdetés, és annak híre kell, hogy legyen – fejtette ki az interjúban a püspök.
Az ókeresztény kulturális örökség bemutatása
Az egyházmegye uniós pályázatból felújította és a nagyközönség elé tárta a keresztény örökség újabb kincseit, hiszen nagy szükség van arra, hogy ezeket a gyökereket ápoljuk, megbecsüljük. Ebből a célból hozta létre a főpásztor aKeresztény Örökség Kutatóintézetet, amelynek feladata a keresztény örökség tudományos szempontok szerinti, világos feltárása, bemutatása, illetve a hasonló helyszínekkel való kapcsolat, együttműködés keresése. Az intézetnek nagyon jó a fogadtatása a külföldi egyetemek részéről, valamint a Vatikánból is pozitív biztatást kapnak, reményeik szerint az együttműködés is hamarosan kézzel foghatóvá válhat. Ez nem pusztán az ókorkutatók érdeklődésére ad számot, hanem a mai emberre is nagy hatással lehet – mondta végül a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Udvardy György pécsi megyéspüspök.
Örökség és identitás ily módon tehát összeér, és kölcsönösen erősíti egymást. Ehhez a munkához kérjük a Vatikáni Rádió hallgatói nevében is a Jóisten áldását, sok erőt és ilyen hittel teli bizalmat a jövőben is.
Gedő Ágnes (Vatikáni Rádió)
