Az 1891. május 15-én kiadott pápai dokumentum a munkások helyzetét, az egyház felelősségének kérdését veti fel, a történelemben elsőként. A forradalmi újításokat tartalmazó Rerum novarum kezdetű enciklika kiadásának évfordulóján a Mecseki Munkástanácsok Szövetsége és a Barankovics Alapítvány megemlékezést tartott a pécsi Dóm Kőtárban.
Az 1891-ben kiadott Rerum novarum korának forradalmi gondolatát vetette fel, és napjainkban is érvényes az üzenete. Takács Gábor, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanszékvezetőjének előadása a 19. század végi társadalmi környezet bemutatásával tette egyértelművé a Rerum novarum szükségességét és küldetését.
A nagy ipari forradalom hatására az ipari központokban összezsúfolódtak a munkások, akiket a kényszer, a saját és a családjuk megélhetésének reménye vitt a gyárakba. Az üzemekben azonban kizsákmányolták őket, veszélyes, egészségkárosító tevékenységet végeztettek velük. A munkások az elégedetlenségük kinyilvánítására különböző egyleteket, munkásmozgalmi szervezeteket hoztak létre. Ugyanakkor, a munkások jogos elégedetlenségét kihasználva különböző politikai mozgalmak a szabadság és egyenlőség jelszavával érvelve politikai előnyt kovácsoltak maguknak. A munkások elkeserítő szociális helyzetét látva az egyház is támogatta és segítette a különböző keresztény munkásmozgalmi egyesületek, szakszervezetek létrehozását. Mindezek következményeként 1884-ben a svájci katolicizmus fellegvárában Freiburgban megalakult a Freiburgi Unió. Az egyesület társadalomtudományi és gazdasági tanulmányokat készített a szociális kérdés megoldására. XIII. Leó pápával többször is találkoztak a tagok, majd 1888-ban emlékiratot terjesztettek a pápa elé, amelyben a szociális kérdés katolikus szellemű megoldásának útját tárták fel. Azt kérték az egyházfőtől, hogy körlevél formájában szóljon a kérdésről. 1891. május 15-én XIII. Leó pápa közzétette a Rerum Novarum (Az új dolgaink) kezdetű enciklikát. A pápa ismerte és megértette a 19. század végének társadalmi, gazdasági, politikai, és szociális problémáit. Ez a pápai dokumentum, amely először és teljes egészében foglalkozik a munkával, a munkásokkal és a közjó fogalmával, a klérus elé is tükröt tart. XIII. Leó pápa enciklikájában rámutatott az egyház társadalomban betöltött helyére, szerepére és feladataira. Ezen belül is elsősorban a szegények, az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekeinek védelmére.
" ...világosan látjuk, s ebben mindenki egyetért, hogy a legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik." Rerum novarum
