Sokunk számára az emlékezés és a látogatás idejét jelenti mindenszentek ünnepe és halottak napja. Azok, akik a pécsi köztemetőbe látogatnak és elcsendesülésre, imára vágynak, a temető Szent Mihály-kápolnájában elmélkedhetnek, amely mindenszentek ünnepének estéig nyitva áll.

A keresztény felfogás szerint mindenszentek ünnepén azokat az Istennel teljes közösségre jutottakat köszöntjük, akiket a kalendárium külön, név szerint nem említ meg. Gondolhatunk azokra az ismeretlen keresztényekre, akik az egyházüldözés nyomán lettek vértanúkká, vagy akik a Krisztushoz való hasonlóság, vagyis az életszentség hírében hunytak el, és mindazok, akik a megtisztulás után a mennyországba, azaz Isten közelségébe érkeztek.
November másodikán, halottak napján mi, a küzdő egyház tagjai emlékezünk azokról, akik még a megtisztulás állapotában szenvednek, valamint az összes megholtról. Az ünnep a 11. századtól a bencés szerzetesek hatására terjedt el Európában, kezdeményezője 998-ban Szent Odilo clunyi apát volt.
E napok bennünket, akik e földön élünk, végső soron legfontosabb teendőinkre emlékeztetnek.

„Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől való és ismeri Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet. Isten szeretete abban nyilvánul meg bennünk, hogy Isten elküldte a világba egyszülött Fiát, hogy általa éljünk. A szeretet nem abban áll, hogy mi szeretjük Istent, hanem hogy ő szeret minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül. Szeretteim, ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást. (…) Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad. Abban teljesedett ki bennünk a szeretet, hogy bizalommal várjuk az ítélet napját, mert ahogyan ő, úgy vagyunk mi is ezen a világon. A szeretetben nincs félelem. A tökéletes szeretet kizárja a félelmet, mert a félelemnek köze van a büntetéshez. Aki tehát fél, abban nem tökéletes a szeretet. Azért szeretjük az Istent, mert ő előbb szeretett minket. Ha valaki azt állítja, hogy: »Szeretem az Istent«, de testvérét gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát. Ezt a parancsot kaptuk tőle: Aki Istent szereti, szeresse testvérét is.” (1Jn 4,7-11., 16-21.)

 

A Szent Mihály-temetőkápolna a pécsi köztemetőben

A pécsi köztemető és a kápolna története számos ponton kapcsolódik mindenszentek ünnepéhez. A temető a város növekedése miatt alakult meg, 1904. november 4-én nyílt meg, már ekkor tervben volt a temetőkápolna építése. A költségeket közadakozásból finanszírozták volna, ám a 20-as években az addig összegyűlt pénzadomány devalválódott. A gyűjtésnek újabb lendületet adott Greksa Etelka postaellenőr felajánlása 1930-ban, aki harangot öntetett, amelyet a temetőben állítottak fel és szenteltek meg. 1932 januárjában a városi közgyűlés az építendő kápolna területének ingyenes átadásáról határozott, ezután a pécsi egyházközségek pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A fődíjat ifj. Nendtvich Andor és Weichinger Károly építészek nyerték meg. Terveikben centrális alaprajzú, kupolás fedésű kápolnát álmodtak meg, amely formájával igazodott a temetőpark koncentrikus rendszeréhez, illetve a pályázati kiírásban szereplő szempontoknak is megfelelt.

A temetőkápolna építését ünnepélyes keretek között 1932. július 17-én kezdték meg. November elsején került sor az alapkőletételre, amelyet a mai altemplom oltára alatt helyeztek el. Az elkészült Szent Mihály-temetőkápolnát 1933. július 9-én Virág Ferenc pécsi püspök (1926-1958) szentelte fel, amelyben ezután nemcsak a temetések alkalmával, hanem vasár- és ünnepnapokon is tartottak szentmisét.

temeto kapolna web 20171031 5

A templombelső freskóit helyi művészek, Gebauer Ernő (1882-1962) és Szelle Stefán Henrik (1896-1971) készítették el. A freskók ikonográfiai programját Szőnyi Ottó pápai kamarás, a Műemlékek Országos Bizottságának előadója határozta meg: a szentélyben freskó- és mozaiktechnikával az Örök Bárány és a mennyei Jeruzsálem, a temetőkápolnával és Szent Mihály arkangyallal; míg a kupolában a teljes apokalipszis a székesegyház látképével.

temeto kapolna web 20171031 15

Az üvegablakokat Szelle Stefán Henrik tervei alapján Johan Hugo (1890-1951) üvegművész formálta meg, az alsó sarkokban az adományozók nevei olvashatók.

Az északi toronyban két harang lakik, a déli tornyot pedig az első világháború pécsi elesettjeinek emlékére szentelték fel. A torony alatti Hősök-kápolnájának Piéta-szobra a feszülettel, és a Bizse János lakatos által készített vasrács-kapu az első világháború özvegyeinek fájdalmát és gyászát kifejező alkotások.

A temetőkápolna felépítésének és alapítóinak állít emléket a temetőkápolna bejárata mellett, kétoldalt felállított tábla.

Fotó: Loósz Róbert
További képek a kápolnáról itt.

Szentmise közvetítések banner v2

 

LD honlap logó Telefon
2021 January
M T W T F S S
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Ökumenikus imahét:
Pécs -
2021. 01. 17. - 2021. 01. 24.
Önkéntes beteglátogatók képzése:
Magtár Látogatóközpont -
2021. 01. 23. -
Szabadegyetem a NEK jegyében - ELMARAD:
Magtár Látogatóközpont -
2021. 01. 27. -
Igazgatói értekezlet - közoktatás:
Tamási -
2021. 01. 29. - 2021. 01. 29.
Megszentelt élet napja:
gimnáziumokban -
2021. 02. 02. - 2021. 02. 02.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi