A katolikus egyház április 23-án Szent Adalbertre emlékezik. A 10. századi prágai püspöknek fontos szerepe volt a kereszténység magyarországi terjesztésében.
Szent Adalbert a 10. századi Közép-Európa meghatározó személyisége volt. A félig szláv, félig germán származású, kitűnő intellektusú gyermeket kezdetben diplomáciai pályára szánták szülei. Egy súlyos fiatalkori betegség azonban meghiúsította a terveket. Ezt követően került a magdeburgi dóm iskolájába, ahol a papi hivatásra készülve felvette az Adalbert nevet párfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből. Később visszatért szülőföldjére, 981-ben szentelték pappá Prágában, két évvel később pedig ő került a nem sokkal korábban alapított püspökség élére. Megterhelő feladat állt előtte, hiszen a 11. századi közép-kelet európai területeken még csak ebben az időben kezdődött az evangelizáció, egyre gyakrabban dúltak harcok a keresztények és a pogányok között. 988-ban Rómába ment, két évvel később szerzetes lett a bencés rend aventinusi kolostorában. Elöljáróinak kérésére több társával együtt visszatért Prágába, és megalapította a brevnovi apátságot. A feszültségek azonban továbbra sem enyhültek, Adalbertnek újra el kellett hagynia Prágát.
Így érkezett 994-ben Magyarországra Géza fejedelem udvarába, ahol a Szent István-legenda hagyománya szerint megkeresztelte a fejedelem fiát: „Isten kedveltje, Adalbert püspök hite őszinteségéért a keresztség fehér ruhájába öltöztette, és lelki gyámola lett. Akkor az István nevet kapta”.
A Pécsi Székesegyház szentélyének déli mellékhajójában található a Szent István-oltár, amely öt medalionon jeleníti meg az államalapító király életének legfontosabb eseményeit. Ezek közül az első azt a jelenetet ábrázolja, amikor Adalbert megkereszteli a fejedelem fiát. A medalionokat Gustav Bamberger tervezte. Szintén Adalbert püspökkel találkozik, aki a Székesegyház déli kapuján lép a templomba. A déli kapu felett Kiss György domborművén szentek hódolnak a kisdedet az ölében tartó Szűz Mária előtt. Adalbert a magyar történelem olyan nagy szentjei között kapott helyet, mint Szent László, Szent Margit, Szent Imre herceg, Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Erzsébet. A prágai püspök alakja megjelenik még a Szent Mór-kápolna keleti falát díszítő festményen is. Székely Bertalan hét lándzsával a kezében ábrázolja Adalbert püspököt, utalva vértanúságára, amelyet 997-ben északi térítő útján szenvedett.
Szerző: Horváth-Baán Anikó
Fotó: Loósz Róbert
Forrás:
- Diós István: A szentek élete
- Petrovich Ede: Pécsi székesegyház, Pécs, 1956.
- Szent István király legendája Hartvik püspöktől
