Tizedik alkalommal zarándokoltak a Pécsi Egyházmegye hívei Máriagyűdre.
Május 12-én, szombaton reggel az imádságot követően mintegy 1300-an vágtak neki a 25 kilométeres távnak. A menetet idén is Udvardy György pécsi megyéspüspök vezette. Baranya és Tolna megye világi elöljárói is teljesítették az utat, de a menetben számos plébániai közösség tagjai, az egyházmegye köznevelési intézményeinek pedagógusai és tanulói, a Hittudományi Főiskola tanárai és hallgatói valamint az egyházmegyei Katolikus Karitász tagjai is ott voltak, akik közösen imádkozva, énekelve, vagy épp elcsendesülve értek a máriagyűdi kegyhelyre. Az út során két helyen, Szalántán és a Tenkes Csárdánál tartottak pihenőt a zarándokok. A gyalogosok mellett több mint ötven biciklis zarándok érkezett a kegyhelyre, de sokan mentek busszal is Máriagyűdre.
A délután három órakor kezdődő, magyar, horvát és német nyelven elhangzó szentmisét a jelenlévő papság koncelebrálásával Udvardy György mutatta be a szabadtéri oltárnál. A megyéspüspök hálát adott a sikeres érkezésért és a kegyes időjárásért; megköszönte a híveknek a kitartó részvételt, és háláját fejezte ki Mayer Mihály püspöknek, aki 2009-ben, a Pécsi Egyházmegye alapításának ezeréves évfordulóján elindította a máriagyűdi gyalogos zarándoklatot.
Udvardy György homíliájában arra emlékeztette a híveket a húsvéti idő végén, hogy a húsvét ünnepében elemi erővel van jelen az újjászületés: azt éltük át, hogy a keresztségben valami tökéletesen új valósult meg. Az ünnepet követő időszakot pedig arra használtuk fel, hogy megértsük: mit jelent kereszténynek lenni, hogyan kell így élni, mit jelent ez az életmód. A keresztségben elnyert új identitásunkból, ebből az újjászületésből fakad azután az életünkben minden más: ez határozza meg, mi az, aminek van értelme és mi az, ami felesleges. Ha pedig kétely merül fel bennünk, lehet-e így élni, Máriára tekintve megerősödünk abban, hogy lehet. „Az újjászületés vágya szabaddá tesz bennünket. Kitágítja lehetőségeinket, már nem csak az emberi korlátaink szerint gondolkodunk: ha csak emberi módon gondolkodom, akkor nem vagyok szabad. Isten szabadságra hív bennünket. Szabadságra a kapcsolatainkban, a munkában, szolgálatban.” Fogalmazott a főpásztor, majd arra világított rá, hogy az újjászületés nem önmagunk erejéből, saját megfontolásunkból történik, hanem „vízből és Lélekből”, egymást segítve, akárcsak a zarándoklaton: amikor valaki elgyengül, akkor mellé szegődünk az úton, javainkat megosztjuk a szükséget szenvedőkkel.
„Legyen bátorságunk változtatni! És nem a változtatás miatt, hanem az újjászületés miatt.” – zárta gondolatait a főpásztor.
Fotó: Loósz Róbert
További képek az eseményről itt.
